A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1915-1916. iskolai évről
Messik Béla: Az anyag és elektromosság
Ha pedig az elektronok az anyag alkotórészei, akkor, minthogy ezek a hidrogén atomnak csak egy igen kis részét teszik ki, ezzel megdőlt az atomok oszthatatlanságáról szóló feltevés is, mert az anyagnak az atomnál sokkal kisebb alkotórésze is létezik, t. i. az elektron. Semmiképen sem jelenti ez azonban az atomelmélet megdőlését is egyszersmind. A che- miában marad az atom annak, ami volt, az anyag ama legkisebb részének, ami valamely chemiai összetételben szerepelhet és még az anyag összes chemiai tu'ajdonságainak birtokában van ; csak arról kell letennünk, hogy azt egyszerűnek, bonthatatlannak tartsuk, ehelyett összetettnek és korántsem egyszerűnek, hanem komplikált struktúrájúnak kell képzelnünk. Mikor Crookes a katódsugarakon végzett vizsgálatait közzétette, (Strahlende Materie... ford. Gretschel, 1882, 38. old.) azt_ írta, hogy „úgy látszik nekem, hogy itt végső realitásokról van szó”. Ő már átlátta az ott felmerülő kérdések óriási jelentőségét és vonatkozásukat az anyag szerkezetéről való ismereteinkhez. Talán azt hitte, hogy sikerülni fog az anyag lényegébe végleg belelátni. Egy negyedszázaddal később Thomson azt írja, (Korpuskulartheorie der Materie, ford. Siebert, 1909,11. old.) hogy „a legküönbözőbb körülmények között is úgy látszik, hogy a kor- puszkulumok (így nevezi ő az elektronokat) az anyag összes fajtájának részét alkotják ; azért közelfekvő, hogy azokat azon építőkövek egyikének tartsuk, melyekből az atom fel van építve.” A végső realitásoktól ugyan még nagyon messze vagyunk, de hogy az utolsó évtizedek alatt nagyot haladt a tudomány az anyagról való ismereteink mélyülése tekintetében, az tagadhatatlan. * A G e i s s 1 e r-féle csövekben előálló fény tünemények leírásánál említés történt arról, hogy a katód körül egy sárgás fénysáv, az u. n. első katódréteg képződik. Ez a fénytünemény a katód felé irányuló sugaraktól származik. Ezen sugarak bővebb tanulmányozását Goldstein tette lehetővé azáltal, hogy a korongalakú kálódon lyukakat fúrt. A katód felé tartó sugarak a lyukakon, int csöveken keresztül az üvegcsőnek a katód mögötti megnagyobbított terébe özönlöttek. Felfedezőjük csősugaraknak nevezte el őket. Ezek a kalódsugaraklól eltérő tulajdonságokat mutatnak. Igen alacsony nyomás mellett sárgás színben fluoreszkálnak, míg a katódsugarak a kálódnak az anód felé eső oldalán zöldes fényt bocsátanak ki. \ csősugarak is képesek az mvegfalon gyenge fluoreszkálást létesíteni, de annak is sárgás színe van. Ha a katódsugarak lithiumsóra esnek, akkor ez acélkék színben játszik és folytonos színképet mutat; ha a csősugarakat ejtjük rá, akkor élénk vörös fényű fluoreszcencia jön létre, melynek színképében a lithium jellemző vonalaira ismerünk. A csősugarak tehát a lithiumsóra esve, annak anyagi minőségére jellemző nyilvánulásokat váltanak ki, a katódsugarak hatása ezzel ellentétben teljesen indifferens az anyag’ minőséggel szemben. A csősugaraknak nyilván több közük van az anyag chemiai tulajdonságaihoz, mint a katódsugaraknak. A csősugarak is eltéríthetők mágnes segítségével, de nem oly nagy mértékben, mint a katódsugarak; az eltérítés iránya ellenkező, mint emezeknél tehát nyilvánvaló, hogy a csősugarakban tovaterjedő részecskék pozitív töltéssel bírnak. Innen nevez’k őket pozitív sugaraknak.
