A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1914-1915. iskolai évről

Vezér Mór: Háborús költészetünkről

- 28 ­Hadd nyelje el azt az acéli zörej, A trombita hangja, az ágyudörej ! S holttestemen át Fújó paripák Száguldjanak a kivívott diadalra, S ott hagyjanak engemet összetiporva. Bántja a sok fecsegés, tenni kell már valamit (A szájhösök). Feleségét kéri, hogy varrjon neki zászlót (Mit csinálsz, mit varrogatsz ott ?). Végül elérkezik 1848 és a forradalmas esztendő már január hóban meghozza a három olasz forradalmat, a messinait, szciliait és a nápolyit. Üdvözli Olaszországot és bizakodik benne, hogy a zsarnokság kipusztul a föld színéről és a föld virító lesz. (Olaszország). Üdvözli a nagy esztendői, mely a szabadság és emberiség második megváltója lesz. Jól indul minden, a harc már megkezdődött, már rettegnek a gyávák. Közeleg az Ítélet napja, isten véritéletet tart, kiki elnyeri jutalmát. (1848). Sürgeti az országgyű­lést, hogy a sok szónoklás helyett cselekedjék és tegye meg a szabadságra az első lépést, szerezze meg a sajtószabadságot. (Az országgyűléshez.) Február 28-án bekövetkezik a párisi forradalom és Petőfi megirja Kemény szél fúj és Beaurepaire költeményeit. Az előbbiben várja a mi felkelésün­ket is és biztosra veszi, hogy az ég segedelmével megálljuk helyünket. Az utóbbiban Beaurepaire Miklós, Verdun parancsnokának példáját di­csőíti, aki adott szavához híven nem adta meg magát az ostromló osztrák­porosz seregnek. Amikor pedig a városi tanács és a királypártiak a meg­adást határozták el, Beaurepaire főbe lőtte magát. Az események most rohamosan torlódnak. Március 13-án megirja a Nemzeti dalt, 15.-én fel­szabadul a sajtó, ennek dicsőí'ésére készül a \5-ik március. Büszke, hogy az ifjúság vezére lehetett : Magyar történet múzsája, Vésőd soká nyugodott, Vedd föl azt s örök tábládra Vésd föl ezt a nagy napot I Nagyapáitok és apáitok Míg egy század elhaladt, Nem tevének annyit, mint mink Huszonnégy óra alatt. Csattogjatok, csattogjatok Gondolatok szárnyai, Nem vagytok már többé rabok, Szét szabad már szállani. A pesti ifjúság telteivel örökítette nevét, míg az országgyűlés csak beszédeket hallott. S te szivem, ha hozzá férne Hogy kevély légy, lehetnél I E hős ifjúság vezére Voltam a nagy tetteknél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom