A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1914-1915. iskolai évről

Vezér Mór: Háborús költészetünkről

- 11

Megjön pályái ul át ábóul.

Itt letelepedik

Jószágot vesz, kölcsön pénzt ád, Avagy kereskedik.

Szép élet! stb.

Nem parancsol ott várispány, Sem a szolgabiró,

Robotára senkit nem hajt Ispán vagy tiszttartó.

Szép élet! stb.

Prókátor íügg az oldalán, Szerencse birója.

Böcsület a törvényszékje,

Nincs appellátája.

Szép élet 1 stb.

Menjünk azért eregesen! Tartsuk meg hazánkat, Vérrel, bérrel oltalmazzuk Szent, szent koronánkat.! Szép élet stb.

A népies szellem kedves közvetlensége teszi e dalt oly bájossá. A népies hang és szerkezet a maga egész pompájában azonban a kurucköltészet- ben nyilatkozik meg.

A kuruc költemények hitelességét újabban erősen megtépázták A kérdés még nem dőlt el, sub judice lis est. De még ha szó férhetne is egynémely darab hitelességéhez, eredetiségéhez, az nem változtatna azon a tényen, hogy a magyar irodalomtörténet különleges helyet jelölt ki a kurucköltészetnek. A magyar történelem legviharosabb korából való és belőle valóban a nemzet lelke szól hozzánk. Termékei abba a félszázadba esnek, mely a vasvári békétől (1664) a szatmáriig (1711) terjed. A hazafias érzés, a hadi dicsőség és szerencse, de még inkább a szerencsétlenség ihletik a különféle költőket. A siker, de többnyire a bukás hány- torgatják a szerzők lelkét. A reménykedést, elbizakodottságot csakhamar felváltja a legsötétebb fájdalom. Forró szabadságszeretetében a kuruc megveti és gyűlöli a labancot, a németet. Kiváló alkotásokat találunk a ballada-félék között is. Ezek előadás, drámaiság és szerkezet dolgában a legkiválóbbakhoz tartoznak. E kor hangulatából folytak még a bujdosó énekek és szegénylegény-dalok is. Az üldözöttek és hontalanok fájdalmas panasza, keserű gúnyja ellenállhatatlan erővel nyilatkozik itt meg.

Mielőtt e kor költészetének ismertetésébe fognánk, helyénvaló lesz a kurucok hadi tudományáról röviden megemlékezni. Az 1649. évi törvény a végek védelmét, mely eddig a nádor hatáskörébe tartozott, a királyra ruházta át, ezzel a végek védelme a haditanács befolyása alá jutott. Ez időtől fogva a király seregében állandóan találunk magyar csapatokat is, hogy a hadsereg harckészségét növelje. Kezdték már észrevenni, hogy a magyar jó „katonaanyag”. A magyar gyalogság különleges