A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1913-1914. tanévről
Iskolai tudósítások - G) Ifjúsági egyesületek
- 65 zavaró szakosztályra bontottuk. És mint az idei esztendő tanulságai mutalták, ezzel a szétválással nem az erők szétforgácsolódása következett be, hanem az erőknek megháromszorozódása. Az irodalmi szakosztály csaknem teljes egészében átvette az eddigi összműködést, mellette csaknem teljesen ugyanolyan eredménnyel működött a művészeti, és a kezdet nehézségeihez mérve elég sikeresen a természettudományi szakosztály. A rendszer legfőbb előnye az, hogy mindenki teljesen és zavartalanul működhetett a maga körében, a saját hajlama irányában és minthogy mindegyik szakosztály saját szaktanárának vezetése alatt állott, minden osztály külön szakszerű felvilágosítást nyert gyakori vitás esetekben. Azok ellen a feltétlen eredmények ellen, melyeket elértünk, felhangoz- hatik talán az a vád, hogy e rendszerrel látszólag eltértünk a középiskolák alapelvétől : az általános műveltségtől. Ha ez a vád arra irányul, hogy foglalkoztunk oly dolgokkal is, melyek az általános műveltségen talán túlemelkednek, akkor felemelt fejjel vállalhatjuk magunkra a vádat minden konzekvenciájával együtt.Igenis, igyekeztünk magasabbra emelkedni, igenis, az volt a törekvésünk, hogy magunkat és tagtársainkat oly ismeretekben is jártassá tegyük, melyek nem tartoznak legszorosabban a középiskola tárgyköréhez, hanem ennek már folytatásai. Igenis, nem resteltük például a művészeti szakosztályban egy felolvasásunkat az elméleti esztétika köréből meríteni, avagy egy előadást tartani a grafikai művészetekről, melyek a szabadkézi rajz tárgykörében már elhelyezést nem nyerhettek. Tartottunk egy előadássorozatot a természettudományi szakosztályban az infinitezimális, diferenciál és integrál-számításokról, melyek a középiskola tananyagában nem szerepelnek. A mi célunk valóban az önképzés volt és hogy ezen intenzív Önképzés semmire és senkire haszontalan vagy épen káros ne lehessen, erre szolgált a mi centralizált szakosztályrendszerünk. E rendszer alapelve az, hogy az önképzőkör minden tagjának alkalma legyen abban a szakban és irányban működni, amelyre tehetségei és hajlamai vezetik. A szakosztályban egyesülnek az egy szakban dolgozók, akik egymástól és a szaktanártól nyernek felvilágosítást és segítséget szakkérdésekben. Még egy előnye e rendszernek, bogy nem köteles mindenki az összes gyűléseken résztvenni. A kör azon része, melyet a tárgykör nem érdekel és melynek csak idejét rabolná, távolmaradhat. Mindenki csak a maga szakosztályának előadását köteles hallgatni, csak a saját szakosztályáénak működésében vesz részt. Természetesen tagja lehet bárki több szakosztálynak is, sőt látogathatja idegen osztály gyűléseit is, ha a tárgy véletlenül érdekli. A megbirálás, a nézetek megvitatása a szakosztály dolga. A szakosztályokban elvégzett anyag, ha közérdekű és becses, azután a közgyűlés elé kerül. A közgyűlés tehát csak a legjobbat, a dolgozatok értékes anyagát mutatja be a körnek. így azután az egész kör részesül 5
