A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1913-1914. tanévről

Dobos Ferenc: Közlemények a modern chemia köréből

19 van, mely a hidrogén atom 1/2ooo részének felel meg.) Ha a szabad jónok valamely oldalban galvános elektróddal érintkeznek, töltésüket leadják és elektromossági szempontból közömbös molekulákká változnak, vagy pedig az oldatban jelenlevő testek valamelyikével uj vegyületeket képeznek. Az elektronok a jónokhoz bizonyos intenzitással (erővel) vannak kötve, mely a különböző jónoknál különböző. Némely kutatók az elektronokat az ősanyag atomjainak tekintik.

A tudományos elméletek értéke. Iskolai tanulmányaink, valamint az ezen közleményben előadottak nyomán láthatjuk, hogy az atómelmélet, jónelmélet, elektronelmélet stb. a tények magyarázására és érzékeinken kívül eső okaiknak megvilágítására igen alkalmasak, de uj tények felfedezésére ép úgy nem vezethetnek, mint a hogy pld. térképpel ismeretlen földrészekre bukkanni nem lehetséges. A természettudományok egész története bizonyítja, hogy ily irányú ismereteink legjavát, az igazi nagy felfedezéseket: a spektrumanalizist, a polarizációt, a Röntgen-sugarakat, radioaktivitást, a gázok folyósítását, Edison ismert felfedezéseit stb. mind szerencsés és lángeszű kísérletezőknek köszönhetjük.

Az elemek periódusos rendszere.

Mendelejeff Dimitri (orosz) és Lothar Meyer (német) chemikusok egy időben (1869) és egymástól függetlenül az elemeket bizonyos rendszerbe foglalták össze, mely azóta mások állal is tökéletesítést nyert, lényegében azonban nem változott s ma is a chemiai tudomány egyik örökbecsű alkotása.

A periódusos rendszerben az elemek atómsúlyuk növekedése szerint vannak sorakoztatva, tehát első helyen a hidrogén (1) utolsó helyen az urán (238'5) áll. A hidrogént azonban, mely tulajdonságaira nézve az összes elemektől külömbözik, sokan kihagyják e rendszerből, úgy hogy az első helyet a hélium (4) foglalja el.

Ha az elemeknek ezen hosszú során végighaladunk, azt tapasztaljuk, hogy bizonyos közbeeső elemek állal megszakítva, az összes elemek hasonló tulajdonságai többször ismétlődnek. így például, hogy a sorrendben a második helyen álló lithium tulajdonságai hasonlók a 9-ik helyen álló nátriumhoz. (Mindkettő alkalikus fém.) Továbbá, hogy a 16-ik helyen álló káliumban ismétlődik a két előbbinek jellemző tulajdonsága. De láthatjuk azt is, hogy ezen hasonló tulajdonságú elemek atómsúlya igen közelítőleg 16-al tér el egymástól: 7 + 16 = 23 (Na); 23 + 16 = 39 (K) stb. Ha már most ezen hosszú elemsorozatot úgy daraboljuk fel, hogy a lehetőleg hasonló tulajdonságú elemek egymás alá egy-egy függőleges oszlopba kerüljenek, akkor előttünk áll a periódusos rendszer, melynek főbb érdekes tanulságai még a következők :

2*