A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1913-1914. tanévről

Dobos Ferenc: Közlemények a modern chemia köréből

- 16 A tömeghatás és a chemiai egyensúly érvényesül természetszerűen akkor is, ha közös oldalban, vagy megolvasztott állapotban levő anyagok hatnak egymásra. így pld. rézszulfátból és nátrium-kloridból kölcsönös behatás útján négy só keletkezik, illetőleg négy só lesz majd jelen az oldalban. Ha ugyanis rézszulfát és nátriumklorid vizes oldatát elegyítjük egv- mással, ezen oldat a következő négy sót fogja tartalmazni: rézszulfát, rézklorid, nátriumszulfát és nátriumklorid. Ha pedig az elegyítést úgy végezzük, hogy a rézszulfát sötétkék szinü oldatához kisebb részletekben adjuk a konyhasóoldatot, akkor azt is tapasztaljuk, hogy a rézszulfát egy ideig megtartja jellemző színét, az oldat kék marad, mig akkor a midőn már a nátriumklorid nagyobb tömegét vittük az oldalba, ennek színe egyszerre zöld lesz, vagyis a kupri-ldorid jellemző színét ölti fel. Ennek bekövetkeztével a négy só mennyisége közt bizonyos egyensúly áll be, mely mindaddig fennáll, mig a körülmények nem változnak, vagyis a mig az oldat hőmérséklete, koncentrációja ugyanaz marad, vagy a mig egyik vagy másik sóból újabb mennyiséget nem adunk hozzá, vagy végül a mig az oldatból valami ki nem válik.

Tekintve pedig, hogy oldatban levő anyagok kölcsönös chemiai hatásáról van szó, a tömeghatáson kívül az elektrolites disszociáció körülményei is figyelembe veendők ; lássuk tehát a fennforgó esetet ebből a szempontból is.

Ha ugyanis a nevezett két só oldata eléggé hígított, akkor mindegyikük a megfelelő jónokra van disszociálva, vagyis az oldat a következő jónokat tartalmazza :

Cu% Na-% S04”, Cl’

Természetes, hogy ugyanazon jónokat tartalmazza az oldat a két só részleges csercbomlása után is, azaz a mikor már nátriumszulfát és rézklorid keletkezett.

Amig az oldat koncentrációja nem változik, addig az elegyítés után iétrejött chemiai egyensúly sem szenved változást, azaz az oldatban levő négy só tömegének viszonya ugyanaz marad s nem változik a disszociált jónok száma sem.

De ha az oldat, pl. bepárologtatás által fokozatosan tömörül, akkor a disszociáció lassankint visszafejlődik és a szabad jónok mellett az illető sók keletkeznek, mig végre ezek egyikére nézve az oldat telitetté lesz és ez ugyanazon mértékben válik ki, mint minőben az oldószer elpárolog. Ezen alapon használják fel némely nehezebben oldható só keletkezését és oldatából való kiválását egyes vegyületek előállítására, vagy közös oldatban levő többféle sónak egymástól való elválasztására. így pl. a nátriumklorid csekély oldhatóságát, mely 20° és 100° közt alig változik, arra használják fel, hogy nátriumsalétromból és kálium kloridból kálisalétromot állítsanak elő, mely utóbbi forró vízben sokkal oldhatóbb,