A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1913-1914. tanévről
Dobos Ferenc: Közlemények a modern chemia köréből
13 színnel feloldódik. Ezen oldat ugyanis a következő Összetételű komplex vegyületet tartalmazza: [Cu 4 (NH3)]" SO4” ; kupriammoniumszuifát. Végül álljon itt még egy igen egyszerű és világos példa annak megerősítésére, hogy valamely, oldalban levő vegyület reakciója nem az abban foglalt elemi alkotórészek minőségétől, hanem a diszszociálás által keletkezett jónok minőségétől függ. Ha káliumklorid (K Cl) vizes oldalához ezüstnitrátot adunk — mint tudjuk — ezüstkloridból álló fehér, túrós csapadékot kapunk, mig a káliumklorát (K CIO3) oldata ugyanezen reagenssel nem ad csapadékot. Ezen feltűnő jelenséget azonnal megértjük, ha csak egy pillantást vetünk a két vegyület jónos képletére : K* Cl’, K' (CIO3)’. Mint látjuk, a káliumklorid oldata Cl-jónokat, a káliumkloráté ellenben (C103)-jónokat tartalmaz. A hidrolízis. Hidrolitos disszociáció. Érdekes és fontos reakciókat ismerünk, melyeknek alapos magyarázatát a hidrolitos diszszociáció elmélete adja meg. Tudjuk például, hogy a bizmutvegyületek (klorid, nitrát) tömör vizes oldatai nagyobb mennyiségű vízzel elegyítve megzavarosodnalí. Ennek magyarázata az, hogy a viz elemeinek puszta hatására a bizmutnitrát úgy bomlik el, hogy bázisos bizmutnitrát, azaz bizmuthidroxidot tartalmazó só és szabad salétromsav keletkezik ; így : Bi (N08)8+2Ha0=Bi (0H)2N03-f-2HN03. A képződött bázisos só vízben nem iévén oldható, kiválik. Minden ilynemű átalakulást, melynél a víznek hasonló szerepe van, hidrolízisnek, vagy hidrolitos disszociáció-nak neveznek. Lássuk ennek még egy-két érdekes esetét. a) Tudjuk, hogy a nátrium- és káliumkarbonátnak, mint chemiailag neutrális sóknak vizes oldatai erősen lúgos hatásúak. E feltűnő jelenség egyszerű magyarázata az, hogy ezen sók oldáskor szintén hidrolitos bomlást szenvednek oly értelemben, hogy belőlük szabad fémhidroxid (NaOH, KOH) és szabad szénsav H2 CO3 keletkezik ; így : Na2 C03 +2H2O =2Na OH+H2 CO3. Ezen példából látjuk, hogy a hidrolízisnél nem minden esetben válik ki az oldatból a bomlásnak valamelyik terméke, mint ezt a bizmutsóknái láttuk, hanem, hogy a hidrolízis megtörténte más alakban is megnyilat- kozhatik. b) A hidrolízissel magyarázható másik eset a következő : A ferriklorid Fe2 CL vizes oldata erős savi hatású, a kék lakmuszt élénken megvörösiti, mert a ferriklorid vizes oldatban a következő hidrolitos disszociációt szenvedi: Fe2 CL+6H2 0=Fe2 (OH)s-f 6 H Cl. E két alkalmas példából is könnyen bizonyos szabályt vonhatunk le a hidrolízis (vizbomlás) bekövetkezésére nézve.
