A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1913-1914. tanévről

Dobos Ferenc: Közlemények a modern chemia köréből

- 9 Ezen elméletet, mely — mint látni fogjuk — egészen más, az eddiginél sokkal mélyrehatóbb \ilágitásban liuiteti fel cliemiai ismereteinket: az elektroiitos disszociáció elméletének nevezzük.

A mondottak szerint ugyanis a vízben oldódó anyagok nagy része* különösen a savak, bázisok és sók valamennyien úgynevezett elekLrolylek* azaz vizes oldatokban az elektromos áramot vezetik és egyidejűleg ez állal el is bontatnak. Molekuláik hasadási termékei a iónok azonban már magában a vizes oldalban is jelen vannak. Ha pedig az oldatot elektromos áram járja át, ez esetben a pozitív jónok a negativ-, a negativ jónok a posiliv sarkon (póluson) jelennek meg.

Ezen utóbbi tünemény lefolyásának közelebbi magyarázatáról csak később szólunk s most annak fejtegetésére térünk át, hogy valamely vegyidet vizes oldatában a jónok már az elektromos áram bevezetése előtt jelen vannak, még pedig elektromossággal töltött állapotban ; azaz például a Na2 S04-ból levált Na-jón pozitív elektromossággal, az S04-jón negativ elektromossággal van töltve. Ezen töltésüket a jónok csak akkor veszítik el, ha az oldaton elektromos áram hatol át, a midőn az ellentétes pólushoz vándorolva, ennek hatása alatt semlegesekké válnak és ekkor már nem tekinthetők jónoknak. Ugyancsak semleges állapotba jutnak akkor is, ha az oldatot elpárologtatjuk, vagyis ha a disszociálás lehetősége megszűnik.

Ha a jónokat, mint elektromossággal töltött hasadási terményeket megfelelő jelekkel ki akarjuk fejezni, akkor a pozitív jónt azaz a kationt az illető elem, vagy elemcsoport chemiai jelének jobb felső oldala mellé tett ponttal (*), a negativ jónt, az aniont pedig ugyanazon helyre alkalmazott vonallal (’) jelöljük. így például a natriumjón = Na*, a klórjón jele Cl’ stb. A löbbértékti elemeknél, illetőleg csoportoknál annyi pontot, illetőleg vesszőt használunk, a hány értékű a jón. Például : Ca**, (SO4)”, P’” stb. Természetes, hogy a vegyületeknek a jónelmélet szerinti képleteit is hasonló módon Írjuk. így például a sókét :

Na* Cl’ Na2** SO4” Na* NO3’

K* Cl’ Mg** SO4” Ba- (N03)2”

Vagy a savakét, melyek vizes oldatban az összes savakkal közös, pozitív elektromos hidrogénjónra és a külömböző savakban külömböző, negatív elektromos savjónra esnek szét; így pld. :

H* Cl’ H2** SO4”

H*NOb’ H2-PO4’”

A hydrogénjóntól, mint a savak jellemző alkotórészétől függ ezek savi reakciója, úgy bogy minden oldat, mely H*-jónokat tartalmaz, savanyúan reagál, úgy hogy a savakat a következőkép definiálhatjuk :

A savak oly vegyületek, melyekből liidrogénjónok hasadnak le.