A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1909-1910. tanévről
Vende Ernő: Széchenyi emlékezete
8 képzelhető Széchenyi nélkül. „Széchenyi Kossuth kezdete. Kossuth Széchenyi folytatása". Hogy Budapest az országnak középpontja és a világnak egyik legszebb városa lett, hogy Budát Pesttel ma már nem egy, hanem öt hid köti össze, hogy a Tisza és a Duna hullámait ma mára hatalmas gőzhajók százai szel- delik, hogy országunk földjét minden irányban a vasútvonalak ezrei hálózzák be, hogy hazánk ma már egy fejlett kereskedelemmel, iparral, mezőgazdasággal biró modern ország, hol a tudomány, irodalom és művészet, szóval a kultúra minden ága él és virágzik, annak kezdeményezése és alapja Széchenyi nevéhez fűződik. Kossuth Lajos méltán nevezte Széchenyit a „legnagyobb magyarénak; de Széchenyi nem azért volt a legnagyobb magyar, mert nemzetét a legjobban szerette, hanem azért, mert a legtöbbet tett nemzetéért. Szerették a hazát sokan mások is; de tenni, senki sem dolgozott, tett érte annyit, mint Széchenyi. Lángszelleme, rajongó faj- és hazaszeretete által vezetve 20 alatt évszázadok mulasztásait pótolta és „életének eredménye egy sűlyedéséből föl- emelkedett, megnemesedett nemzet volt. Széchenyi egyike volt azoknak a ritka választottaknak, akik átalakító, nemesítő hatást gyakorolnak egy egész nemzet szellemére, mert nem tartoznak azok közé a gyengék közé, kik csak önmagukat szeretik, hanem erősek és hatalmasak, mert egész nemzeteket hordoznak szívökben“. * Kedves Barátaim ! Önök tanulmányaikból tudják, hogy a középkorban általánosan el volt terjedve az a babonás hiedelem, hogy az újonnan épült házak és várak falaiba egy embert kell befalazni, vagy a vakolat közé embervért kell keverni, ha azt akarjuk, hogy az épület erős legyen és az idők minden viharaival dacolhasson. Az új Magyarország épületének alapkövét Széchenyi lerakta, falait felépítette és az 1848. áprilisi törvények, melyek a népet szabaddá tették és a nemzetnek alkotmányt adtak, betetőzték az új Magyar- ország épületét, ügy látszott, hogy az épület erős és szilárd. De Ausztria esküszegése felidézte a forradalmat. Széchenyi lelke megrendült, féltette a nemzetet, kétségbeesett, hogy az általa annyi munka, küzdelem és fáradság árán emelt épületet a forradalom romba dönti. A hazafi fájdalom és kétségbeesés a nagy férfi lelke egyensúlyát megzavarta, és a legnagyobb magyar önkezével vetett véget életének. A végzet kérlelhetetlen volt. Hogy az épület szilárdan álljon, vért követelt, és Széchenyi meghozta a véráldozatot. Az új Magyarország falainak vakolatába a legnagyobb magyar nemes szívének vére vegyült, és mintha a középkori hiedelem igazán valóra vált volna, Széchenyi halála után pár év múlva létrejött az 1867-iki kiegyezés, mely Széchenyi nagy alkotásának, az új Magyar- országnak, örök szilárdságot és létet látszott biztosítani. Kedves Barátaim! 50 év múlt el Széchenyi véráldozata óta, és ma úgy * Grünwald Béla: Az új Magyarország.
