A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1907-1908. tanévről
Róna Jenő: Hasznos madaraink védelméről
— 20 — A fészkelők tisztítását általában ősszel végezzük. A fedeleket leemeljük és ahol szemetet, fészekaljat látunk, eltávolítjuk. Ezt azonban nagy ritkán kell tennünk, mert rendszerint maguk a madarak elvégzik azt. Mikor költés van, csak azokat bontsuk ki, melyeket verebek vagy darazsak foglaltak el. Darazsakkal úgy bánunk el, hogy este égő kénszalagot dobunk belé és a nyílást ronggyal betömjük. Reggelre aztán kitisztítjuk az odút. A verebektől elfoglalt fészekből a szalmából, toliból stb-ből álló fészekanyagot kell kidobnunk, mert addig más hasznosabb madár nem megy belé. A macskák ellen is védekeznünk kell oly módon, hogy a fészekodu alatt a fatörzset betüskézzük vagy tüskés drótot csavarunk reá. Egy madárvédő tapasztalatai szerint kátrányolajba mártott s a fiókák kikeltével a fatörzsre csavart rongyokkal is távol tarthatjuk a macskákat a fészektől; a madarakat ennek erős szaga nem bántja, a macskák ellenben nem szívelik. Nem elégséges azonban csak az, hogy hajlékhoz juttatjuk rovarpusztító madarainkat, a szigorúbb idő beáltával etetni is kell őket, hogy éhen ne haljanak. Minden jólelkü lélek megtalálja módját annak, hogy miképen kell a didergő, éhező szárnyasokat etetni. Mégis, hogy könnyebben teljesíthető legyen ezen irgalmas cselekedet, az etetésről is elmondunk egyet-mást. Etetőhelyet rendezhetünk be a földön vagy a magasban, aszerint, hogy milyen fajokat akarunk etetni. Mindkét esetben ügyeljünk arra, hogy a kiválasztott hely széltől védve legyen, lehetőleg délnek essék, környékén fák, bokrok legyenek; kutyák, macskák és szívtelen emberek ne férkőzhessenek hozzá. Etetőt lehet beszerezni, de mindenki maga is készíthet ilyent. Ha cinegéket, rigókat, harkályokat szándékozunk táplálékhoz juttatni, akkor a következőképen járunk el: Veszünk egy deszkalapot, ellátjuk valamelyes tetővel, hogy a szél, eső, hó ne érje, s ezt a fán, bokron 1—2 méternyi magasban megerősítjük. És ekkor kész a madáretető. Nagyobb térségen etető kunyhót állítsunk föl. Ami a tápanyagot illeti, legjobb, ha zsiradékkal, olajos magvakkal etetjük madarainkat. A magot és faggyút külön is adhatjuk, de célszerűbb a zúzott és épszemű tök-, kender-, napraforgómagot marha- vagy birkafagy- gyuval összeolvasztani. A madarak legmegfelelőbb étele, az úgynevezett madárkalács, a következő arány szerint való összekeverés utján készülhet: 150 grm. őrlőit szárított zsemlye 50 grm. mákliszt 100 » n hús 100 fehér köles 200 » kendermag 50 V zab 100 n összezúzott kendermag 50 szárított bodzabogyó 100 V mák 50 napraforgómag 50 grm. hangya tojás. Ezt az 1 kgm. száraz eleséget 1273 grm. olvasztott faggyúval összekeverjük és tégla alakú formákba öntve a hideg levegőn addig hagyjuk, míg összeáll keményre. A kihűlt keverékből, madárkalácsból, egy-két darabot
