A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1907-1908. tanévről
Róna Jenő: Hasznos madaraink védelméről
11 a madárvédelemnek. Mit látunk azonban nálunk? Mihelyt a tél meghozza a havat, munkanélküli emberek előszedik orzó-készülékeiket, lószőrhurkaikat, lépesvesszőiket, csapóhálóikat, hogy tömegesen ejtsék tőrbe hasznos madarainkat. Nekünk magyaroknak e téren is lépést kell tartanunk a művelt államokkal. Törvényeink nem tiltják azon madarak orozva való fogását, pusztítását, melyek csemege számba mennek. Föllázad bensőnk az i galmatlan lelkű olaszok ellen, midőn a mi füsti fecskénket oly lelketlen módon halom számra fog- dossák, pedig bizony mi sem cselekszünk különben, midőn az északi vidékiek, a norvégek kedves madarát, a fenyves rigót, lépes vesszővel ejtjük el, hogy mint csemege azután a piacra kerüljön. És e közben hány más éneklő, hasznos madár kerül lépre. Mocsaras vidékeinken a bibictojást, mely csemege gyanánt szerepel, még manapság is szedik. És e közben hány hasznos madár fészkét dúlják föl, hány más, a bíbicéhez hasonló madártojás kerül forgalomba. De sokkal nagyobb ama pusztítás, melyet a Földközi-tenger menti lakosok, az olaszok, spanyolok, dél-tiroliak űznek. A Földközi-tenger partján tömegesen öldösik vándorlás közben leghasznosabb, legkedvesebb madarainkat, énekeseinket, a fecskéket, pacsirtákat, fülemüléket, hogy azután húsúk a konyhára, tollúk a divatpiacra kerüljön. Házi fecskéinknek ama tulajdonságát, hogy vándorlás közben szeretnek sürgönydróton megpihenni, az olaszok szintén fölhasználják a mészárlásnál. Oszlopokra drótot húznak ki, megvárván, míg azt tömegesen ellepik a fecskék, mire erős villamos árammal leszédítik őket, hogy azután vásárra vigyék azokat. Brescia város piacán egyetlen vonulási időszak alatt hivatalos kimutatás szerint 423,792 ártatlan, hasznos madár került olasz ínyencek konyhájára, gyomrába. Dél-Tirolban évenként átlag fél millió madarat fognak el; egyes völgyekben naponként mintegy 3000 darabot. A szellemesség, a divat középpontja, Páris, hivatalos kimutatás szerint egyetlen évad alatt 32,000 rigót, 114,000 pacsirtát és 18,000 fürjet emésztett föl. Egyik legkedvesebb madarunk, a fürj is, mely annyira bejutott a magyar nép költészetébe, azok közé tartozik már, mely fogyó félben van. Vándordíján már Európában ölik, gyilkolják; midőn pedig megérkeznek Afrikába, készen várja őket a hálókból alkotott útvesztő. Hivatalos kimutatás szerint három esztendő alatt csak Egyptomból két millió hatszáznyolcvanötezer fürj indult, mint eleven hajórakoinány Európába, főleg Londonba. Ezen madárpusztításoknak egyik okozója a gyomor és a másik a divat. Ezt azonban nem csak a mi madaraink érzik meg, hanem főleg a forró égöv alatt élők, mert ezek pompásabb tollazatúak, élénkebb szintiek. Midőn a kolibritollak jöttek divatba, Braziliából rengeteg menyiségüt hoztak át Európába. El kell vetni ama divatot, melynek következtében megcsonkított madártetemek, szárnyak, hasznos madarak tollai kerülnek a fejre, a nyakra pedig vadállatok lenyúzott bőre fejestől, mindenestől együtt. A madárvédelem szem
