A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1906-1907. tanévről
Vende Ernő: A szavalás művészete
11 latokat mindig azok a hangulatok és érzelmek is kisérik, melyek az iró lelkét ama gondolatok leírásánál áthatották. A költő valósággal csak a gondolatokat írja le, mert hiszen az érzelmeket nem is lehet tökéletesen szavakkal kifejezni. A leirt, vagy nyomtatott szó tulajdonképen hideg érzéketlen valami, aminek igazán csak az olvasó képzelete és az előadó hangja ad életet, szint és hangulatot. A szavaló feladata pedig épen az, hogy a szavak jelentésén kívül még azt a leírhatatlan valamit is kifejezze, amit a költő a szavakba beleérzett, de aminek megérzékítésére, kifejezésére az írásnak jele nincsen. Azért csak a teljesen megértett és tökéletesen átérzett művészi előadás képes a költői müvek összes sajátságait és szépségeit egész teljességükben igazán érvényre juttatni és azokat mindenki számára egyenlően élvezetessé tenni. Hogy ezt a nemes feladatot a szavaló elérhesse, mindenek előtt szükséges, hogy megfelelő hangja legyen. A hajlékony, csengő, kellemes hang első kelléke a jó szavalónak. Valóban az emberi hangnál alig van csodálatosabb valami a természetben, és nincs egyetlen hangszer sem, amely az emberi hangot változatosságra, magasságra, mélységre, erőre, lágyságra, színező, árnyaló és kifejezőképességre még csak megközelíteni is tudná. Az emberi lélek, gondolat, érzelem és indulat összes változatai kifejezést találnak a hangban, amelynek ismét megvan az a képessége, hogy viszont a megfelelő érzelmeket is fel tudja ébreszteni és épen ebben rejlik a szóbeli előadásnak nagy hatalma és hatása. Szerencsés előadó az, akit a természet hajlékony, csengő hanggal áldott meg, de a legtöbb szavaló, színész és szónok csak nagy fáradság és munka árán érte el azt, hogy a megfelelő hanggal rendelkezik. Mert mint a test minden szervét, úgy az orgánumot és vele együtt a hangot is lehet fejleszteni és tökéletesíteni. Mint a zene-művésznek, ha művészetében tökéletességre akar szert tenni, ismernie kell hangszerének szerkezetét, úgy a szavalónak is, ha hangját megfelelően használni és fejleszteni akarja, ismernie kell első sorban az ember beszélő szervezetét, a beszéd technikáját. Ismerkedjünk meg tehát első sorban a beszélő szervvel.*) Az emberi beszéd szerve egy orgonához hasonlítható ; mint ennek, úgy hangadó szervünknek is van fúvója: a tüdő; sípja: a gégefő ; a síp nyel- vecskéje : a két hangszalag. De míg az orgonának minden hangra külön-kü- lön egy-egy sípja van, addig az emberi hangszerv olyan szerkezetű, hogy ez egyetlen síppal, a gégefejjel, és a benne lévő egyetlen nyelvvel, a hangszalagokkal, az emberi beszéd és ének összes hangjait létre tudja hozni. Az emberi hang létesítésében a következő szervek szerepelnek: a mellkas, tüdő, légzőcső, gége, garat, száj, orrüreg és az idegrendszer. Az emberi hang tökéletessége. A beszéd szervei. *) Dr. Sarbó Artur: „A beszéd“ című munkája nyomán.
