A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1904-1905. tanévről
dr. Révai Sándor: Barlám és Jozafát, továbbá szent Elek legendája
tene, iáttya hogy a’ fa töve mellett egy igen nagy mély kút vagyon, és a* kútban egy Sárkány fel-tátott szájával várja ötét. Annakfelette, azon fának az allyát két egér rátskálta, egyik fejér, másik fekete; ki miatt már a’ fa is ingadozni kezdett volt. Négy fejér Áspiskigyót-is lát a’ mélységben, kik párá- jokkal dögleltetik a kútat. Azonban, fel-tekint, hát feje felett az ágatskán egy- kis mézet lát; kire nézve el-felejtkezik az alatta lévő veszedelmekről, és a’ méz után kapaszkodik. Egy baráttya érkezik oda, ki lajtorját nyújtott néki, hogy le-szálljon, és szabadítsa magát; de a’ kis mézre nézve más üdöre halaszttya az alkalmatosságot: azalatt le-törik az ág alatta, és épen a’ torkába esik a’ Sárkánnak. Ennek megyarázattya. így van állapattya a’ bűnös embernek. Az Unikornis a’ Halált jelenti, melly mindenüvé el-késíri ötét. A’ barlang, ez a’világ. A’ fa, az ember élete, melynek tövét mind-untalan rágják két egerek, úgy-mint a’ fejér nap és fekete éjtszaka. A’ viperák azok az érzékenségek, mellyek az emberben egy ideig élnek, de nem sokára meg döglenek. A’ Sárkány, az ördög. A’ mély kút, a’ pokol. Az ágon lévő kevés méz, az életben lévő rövid gyönyörűség. Nékünk pedig mind ezek ellen nintsen jobb barátunk a’ Christus Jézusnál, a’ ki a’ pénitentziának és azután mindjáit szent malaszttyának-is lajtorjáját kész alánk tenni; de a’ bűnös ember sokszor addig halogattya a’ megtérést, hogy leesik az életnek fájáról az ö veszedelmének feneketlen gödrébe.
