A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1902-1903. tanévről
dr. Révai Sándor: Káldi György biblia-fordítása
— 17 És Káldi a fordítás alkalmával csakugyan nem is törekedett a „maga elméjét“ követni. Első és legnagyobb gondja az volt, hogy a Vulgatát szó szerint, híven adja magyarul. „A keresztény anyaszentegyháznak igaz fiának akarván magamat mutatnom, a’ Szent Bibliát úgy fordítottam, a’ mint az igaz régi Deák bötűben találtam.“ b A „régi deák bötüt“ fordította Káldi a szó legszorosabb értelmében. Nem elégedett meg azzal, hogy híven tükröztesse vissza magyar nyelven az értelmet, hanem igen gyakran megtartotta az eredeti latin szövegnek kifejezéseit, gyakran a magyarral ellenkező szórendjét és mondatfüzését. Szószerint fordította a bibliának kihagyásos helyeit is, ahelyett, hogy az ilyen csonka kifejezéseket és hiányos mondatokat a magyar beszéd természetének megfelelően kipótolta volna. Pedig az alkalmas kiegészítés bizonyára nem ártott volna a szent szövegnek s Káldi nem vétett volna az ilyes kiegészítéssel a trienti zsinat szigorú törvénye ellen sem, „mert a szent-író minden bizonnyal értetni akart; ha tehát a mi nyelvünkön írt volna, ugyanazt az eszmét nyelvünk természetéhez képest fejtette volna ki. Azért nem vétünk ellene, ha szándékát teljesítjük. Csak mást ne mondassunk vele, mint a mit mondani akar.“ 1 2 3) Mint fentebb említettük, Káldi nyomon követi eredetijét mindenben, még a mondatszerkesztésben is. Ez már hiba, mert ez által sok idegenszerűséggel, latinizmussal, hebraizmussal és graecizmussal tarkázta egyébként szépen zengő, magyaros nyelvét. Ezek miatt az átültetett idegen növények, az idiotizmusok miatt olvassa Ballagi Mór Káldi fejére azt az épen nem alap nélkül szűkölködő vádat, hogy Káldi fordítása által „itt-ott idegenszerű fordulatot lop be a magyar beszédbe és néhol oly szólást teszen kelendővé, a mely nem egészen igazolható.“8) De Káldi nemcsak hűségre, hanem szabatosságra is iparkodott. Odairányult minden törekvése, hogy jól megválogassa a latinnak legjobban megfelelő és a latint legjobban megmagyarázó magyar kifejezést. A „fogalmakat inkább leiró, mint jelző kifejezésmód“,4) a körülírásos fordítási módszer, mely előtte a biblia-fordításokban annyira divatozott, nála már nem lelhető fel. De amint a hűségre való túlságos törekvéssel Káldi idegenszerűségeket vitt be stílusába, a szabatosságra való nagyon is erőltetett törekvés, hogy t. i. kevés szóval sokat mondjon, szintén egy jelentékeny hibának lön kútfejévé, annak, hogy stílusa itt-ott homályossá vált. Szemére is lobbantja ezt Káldinak Dengelegi Péter „Rövid Anatómiájáéban. De Káldi maga sem tagadta, hogy fordításának vannak fogyatkozásai. Maga említi: „Nem tagadom, sok helyen homályos a’ fordítás: de azt a’ Sz. írás mélysége hozta magával.“5) 1) Oktató intés, 44. lap. 2) A Religio „M“ jegy alatt író dolgozó-társa (Márki! egyetemi tanár), Religio, 1854. évi I. félévi 12. szám, 89. lap. 3i 4) Ballagi: Tanulmányok a magyar biblia-fordítások körül, Nyelvtud. Közi, III., 70. lap. 6) Oktató intés, 44. lap.
