A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1902-1903. tanévről

dr. Révai Sándor: Káldi György biblia-fordítása

Egy körülmény bizonyosnak tünteti fel ezt a dolgot. Midőn ugyanis Bethlen 1623 őszén hadait újra lóra ülteti és Nagyszombatot megszállja, mindenkinek legnagyobb csodálkozására a jezsuitákkal nagyon szívesen bánik. Saját zenekarát bocsátja a jezsuiták rendelkezésére, hogy azok Xavéri szent Ferenc ünnepét templomukban minél fényesebben ülhetnék meg.1) Két hét múlva azonban Besztercebánya felé vonulván seregével, két napi utazás után kemény rendeletet küld vissza Nagyszombatba, hogy három városi tanácsost, három kanonokot és a jezsuitákat tüstént küldjék utána. A városi tanács engedelmeskedik a parancsnak és a fejedelem táborába került Káldi is, aki Bethlent szigorú parancsa miatt megdorgálta s két óra hosszat tartó beszédében szemére hányta a patyolatos törökkel való barátkozását is.i) 2)

A fejedelem nem neheztelt meg a szókimondó férfiúra, hanem inkább megvendégelte, sőt — protestáns létére — szép összeget adott neki, hogy katholikus biblia-fordítását kinyomathassa.3)

Bethlen tehát tudta Káldiról azt, hogy a bibliát lefordította; nemes adománya azt is látszik bizonyítani, hogy arról is tudott, miszerint a fordítót csak a szükséges pénz hiánya késlelteti müve kiadásában.

Káldi gyakran megfordult a bécsi udvarban; s hogy ott kedvelték az egyszerű jezsuitát, mutatja az a tény, hogy a király is hozzájárult a nyomtatási költségek fedezéséhez. A pozsonyi királyi kamara ugyanis 1625. évi november hó 13-án a galgóci harmincadot arra utasította, hogy Káldinak a magyar biblia kinyomatására száz magyar forintot fizessen. Pázmány Péter esztergomi érsek és az ország prímása, ki fényes állása minden jövedelmét a magyar katholikus egyház felvirágoztatására költötte, szintén osztozott a Káldi bibliája kiadásának dicsőségében. ,,A’ Bibliának, — mondja Káldi4; — a mellyet én a’ régi Deák bötüből Magyarrá fordítottam, ki-nyomtatását nem- chak keze-irásával meg-engedte és javallottá, hanem, hogy hamarább végbe menne, az igaz Hitnek oltalmára és gyarapodására, bőv költséggel is segítette“.

Miután így Káldi a nyomdaköltségeket összeszerezgette s Pázmánytól 1625. évi ápril 5.-én, Argenti János jezsuita tartományfőtől pedig 1625. évi szeptember 4.-én a kiadási engedélyt megszerezte, végre sajtó alá adhatta nagy müvét.

Az 1257 oldalra terjedő mü 1626-ban jelent meg nagy ivrét alakban, ékes címlappal ellátva.

i) Kazy, Historia regni Hungáriáé, Tom. L, lib. Ill pag. 211.

2i Elogia def. S. J., id helyen, Dobronoky (Tud. tár, 1838. Ért. Ill 306. lap) : Principem Transsilvaniae Gábrielem Bethlen, ob aliquot millia Christianorum Tureis vendita, libere duarum horarum spatio, privato sermone admonuit. Patienter id, ac praeter expectationem Princeps tulit, mensaeque suae admotum, ac Mille Imperialibus donatum, ut Biblia Hungarica in lucem ederet, ab se sine maleficio dimisit.

8l V. ii. Katona, Czwittinger, Horányi, Kazy stb. idevágó helyével.

4) Káldi vasárnapi prédikációihoz irt ajánló levél, VI. lap.