A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1900-1901. tanévről
Skoff Ferencz: A miről a vizek beszélnek
- 7 — Mit mondanak tehát e vizek? Az 1., 2. és 3. számú vizek, a város délkeleti végén túl fúrt artézi kulakból valók, mészkőből erednek, eléggé egészséges ivóvizek. A várostól északnyugatra fekvő 4. számú bálicsi artézi viz nehány számadata azt mondja, hogy e viz nagyobb mélységből jön, hogy útjában kőszenes rétegeken haladván át, kovandokból alakult kénsavat vesz fel, melylyel a mész- és magnesium-earbonátot sulfáttá alakitva hozza napfényre. Hosszú útjában alaposan megszűrve, szin- és szagtalanul jön elő, kívülről jövő szennyeződéstől teljesen ment. Általános felfogás szerint szilárd anyagainak s különösen sulfátjainak nagy mennyisége miatt italul való használatra nem ajánlható. Az 5. sz. Kelemen-féle bálicsi I. jelzésű forrás igen dolomitos mészkőből nyugatról tör elő. A közel, mintegy 20-30 méternyire feltörő most említett artézi viz a forrás helyén őt már érinti, azért kénsav tartalma 78'9 mgr.-ra emelkedik; eddig ártalom nélkül italul használták. A 6. sz. Kelemen-féle bálicsi II. jelzésű forrás vize az artézi kúttól déli irányban, a völgy mentében mintegy 70—80 méternyire, már nagyrészben azonos az artézi vízzel; a fúrólyuktól a forrásig haladva, vészit szilárd anyagaiból s a lolületről vett nitrátok és chloridok szaporodását jelzi. Az általános felfogás szerint e víznek italul való használata nem ajánlható. Tovább haladva dél felé, 7. és 8. sz alatt a Róküs domb I. és II, jelzésű vizei fakadnak. E vizek a fönti artézi vízzel némileg azonosak, de attól távolabb esvén, nagyobb mértékben veszítenek szilárd anyagaikból. A lazább kőzeten áthaladva, emberek közelségét jelző nitrátos és chlori- dos szennyezett talajvízzel érintkeznek. Hogy a csapadékoknak, tehát a gyors beszürődésnek mily befolyása van e vizekre, a hóolvadáskor megejtett 9. sz. ellenőrző vizsgálat eredménye elég világosan mutatja. Általános felfogás szerinte viz italul nem használható; pedig tudvalevőleg e vizek emberemlékezet óta, századokon át ártalom nélkül használatban vannak. A Bálics-völgyben, az artézi kuttól felfelé haladva, a táblázatban 10. számmal jelölt bálicsi közkút forrásvize és tovább északon a 11. számmal jelölt Berecz-féle forrás fakad. Előbbi még érzi az artézi viz közelségét, utóbbi már teljesen önálló. Mindkettő kifogástalan forrásvíz. Ilyen a Bálics-tetőn az Igalics R-féle, erősen dolomitos talajba ásott 12. sz. kút vize is, noha ezekben a magnesiumsók meghaladják a megengedett mennyiséget. Egy csoportba foglalhatók a várostól északkeletre eső tettyei magaslat körül fakadó 13., 14., 15. és Ki. sz. forrásvizek. Ezek a helyi viszonyok által többé-kevésbbé módosított, a vízmű vizével azonos egészséges forrásvizek, noha mészoxyd tartalmuk a megengedett határt tetemesen meghaladja-
