A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1899-1900. tanévről
Kálmán Miksa: A franczia társalgáshoz szükséges szólások
— 55 A kocsisnak: A: Kocsis! Hajtson a keleti pályaudvarra! Siessen ! Félek, hogy elkésem. D : Legyen nyugodt ! Éppen idejében t'og a pályaudvarra érkezni. Cocher! A la Gare de PEst! Dépêchez-vous ! Je crains d’être en retard. Kosé! A la gár do leszt! Dépesé-vu ! Zsö krendëtr a" r(ü dár. Rassurez-vous ! Vous arriverez juste à temps à la gare. Raszüré-vu ! Vu^zarivré zsüszt a t.an a la gár. Összefoglalás. A franczia társalgási nyelv sajátságai. A franczia társalgási nyelv — a mint láttuk — nem egyezik meg mindenben az irodalmi nyelvvel. A közönséges, mindennapi élet nyelve lévén, a társalgási nyelv egyben-másban bizonyos szabadságot vesz magának : nem ragaszkodik mindig szigorúan a nyelvtan szabályaihoz, nem követi mindenben a szavalásra nézve kötelező kiejtést ; hanem egyes esetekben elhanyagolja vagy módosítja a nyelvtan és a kiejtés szabályait. Továbbá vannak a társalgási nyelvnek az ő sajátos kifejezései és szerkezetei is. Állítsuk össze a megelőző lapokon közölt szólások alapján a franczia társalgási nyelvnek legáltalánosabb sajátságait. I. Nyelvtan és stilisztika. 1. A passé défini nem használatos; helyette használják a passé indéfini-t. — Épp úgy nem használatos az imparfait du subjonctif ; helyette más szerkezetet alkalmaznak, többnyire az infinitif-ot 2. A melléknév helyére vonatkozó szabályokat nem tartják be teljes szigorúsággal. 8. A visszaható névmás a visszaható ige felszólító módjában el is maradhat. 4. Az inversion gyakori: az a szó, melyen a fősuly nyugszik, a mondat élére kerül. 5. A társalgási nyelv kerüli a mellékmondatokat. A mellékmondatot a kötőszó kihagyásával szívesen főmondattá alakítja át. 6. A társalgási nyelv kedveli a rövid mondatokat s a hiányos mondatokat nemkülönben. Pl : Mes compliments à M. votre père ! (7. 1.) Une première, Paris (50. 1.)
