A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1897-98. tanévről
Ünnepi beszéd. Tartotta Gallovich J. tanár, a királyi ajándék megünneplésére 1897. évi október hó 29-én rendezett iskolai ünnepélyen
( — legfényesebb hadi tette Szigetvár védelme volt. A hazaszeretet csodával határos erőt és lelkesedést öntött szivébe; csekély hadával bátran, halál- megvetéssel szállt szembe ekkor az óriási török sereggel, hogy legalább feltartóztassa azt. Szüle.jman, a törökök hatalmas császára, 1566-ban egy nagy hadjárattal, melynek végső czélja Bécs elfoglalása volt, akarta hosszá, fényes hadipályáját betetőzni; betetőzte, de halálával egyúttal be is fejezte azt. Ott halt meg Szigetvár alatt; az egész hadjárat Szigetvár ostromából állott. Azzal vette kezdetét, azzal nyerte befejezését is. A török előnyomulását Zrínyi, bár az életébe került, feltartóztatta. A török a sárfészeknek gúnyolt Szigetvárat négy heti ostrom után sem tudta bevenni. Az ostrom ötödik hetében, midőn a várbeli őrség napjai már meg voltak számlálva, midőn a falak többé már nem nyújtottak védelmet, midőn a vár épületei lángban állottak s a török minden erejével megújította az ostromot, Zrínyi az utolsó küzdelemre, a hősi halálra készült. Nehéz pánczélát ünnepi köntössel cserélte fel; dolmánya zsebébe 10U aranyat tett s ekkor megmaradt vitézeit összegyűjtötte, tőlük lelkes szavakkal elbúcsúzott, s miután esküvel fogadták, hogy miként együtt éltek, együtt is halnak a hazáért, a várkapu megnyílt, az ágyú eldördült s a lustfellegből előtört a hős csapat. Rövid ideig tartó küzdelem után örök dicsőség lett jutalmuk. Esküjükhöz liivek maradtak; egytől-egyig hazájuk védelmében estek el. A világtörténelem hőseinek bátorsága s lángoló hazaszeretete volt egyesítve Zrínyiben. Hozzá hasonló hőst s ily vitéz sereget az ókor mythosszerü hősei óta nem látott az emberiség. Hősi tettük magára vonta egész Európa figyelmét s nemcsak nemzeti, de idegen népek költői is magasztalták Zrínyi tettét, azok is hirdették dicsőségét. Az ily férfiú méltó arra, hogy neve megörökittessék ! A mely nemzetnek ily férfiai vannak, a mely nemzetet a hazáért és szabadságért ily lelkesedés hat át, — azon habár nyerhető is olykor győzelem, de hogy végkép elnyomni nem lehet, azt a török, mely három világrészben is győzedelmeskedett, hazánkban szerzett tapasztalatiból már igen jól tudta; a magyar szabadság megsemmisítésére törekvő bécsi kormány azonban máskép gondolkodott. Azért Bocskay István és Bethlen Gábor, erdélyi fejedelmek, nem a hanyatló félhold, hanem a nemzeti függetlenség, önnállóság ellen törő bécsi önkény ellen emeltek fegyvert. A török uralom alatt aláhanyatlott nemzeti élet csakis Erdélyben maradt meg; ugyanott talált menhelyet az alkotmányosság, a türelem s a vallás- szabadság is. Bocskay István és Bethlen Gábor ugyanazon czélért: a szabadságért, alkotmányunk épségben tartásáért küzdöttek. E mellett mindkettőnek, de különösen Bethlen Gábornak, ki korának legkiválóbb államférfia és hadvezére, Erdélynek legnagyobb fejedelme volt s ki épen úgy kitűnt fényes szellemi képessége, mint jellemének kiváló tu-
