A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1895-96. tanévről
A pécsi állami főreáliskola millenniumi ünnepélye május 9-én
12 E század sötét, komor, szinte vigasztalhatatlan hangulatát leghívebben tükrözi azonban vissza Farkas András „ Jersze emlékezzünk“ czimii dala, melyet a zene és énekkar bemutat. Komoly, bús, vallásos tartalmú ének ez; zenéje a tartalomnak megfelelő. Farkas összehasonlítja költeményében a magyar és a zsidó nemzet sorsát, — nyíltan és • hatalmasan megtámadja századát, különösen a főurakat, végül Istenhez fordul és segítségét, kegyelmét kéri szegény, romlásra jutott nemzetének. Ezen ismertetést követte: „Jersze emlékezzünk“ (1540. az első kot- tázott magyar ének), előadta az ifjúsági énekkar zongora- és fisharmonium- kisérettel. Most előlépett Lauber Dezső Vili. o. tanuló és ismertette a XVII. század dalköltészetét. Balassinak és Farkas Andrásnak bánatos hangjai észrevétlenül mennek át a XVII. század költészetének szellemébe. 1674—75 körül mély csend borult az országra, a temetők csendje, a melyben csak a rabbilincs csörgése és az elitéltek fájdalmas sóhajai hangzottak keresztül. Az üldözött nép és nemesség tömegesen hagyta el a felföldet, hogy Erdélyben és Lengyelországban uj tűzhelyet alapítson, midőn váratlanul az ifjú, de vitéz Tököly állott a felkelés élére. Ezzel kezdődött meg tehát ama félszázados küzdelem, az örökdicsőségü, bár tragikus végű kuruez-kor, melyet méltán tekinthetünk a magyar középkor utolsó fellobbanásának. A magyar testvérek elnyomatása s nehéz küzdelmei a székelyekben is felébresztették a részvét panaszos hangjait; tömegesen sorakoztak Tököly, majd II. Rákóczi Ferencz zászlai alá, hogy segélyére siessenek az annyira üldözött magyar szabadságnak. — Ez idő alatt keletkeztek a kuruez dalok. A kuruez harczi dalok sorát a „Kuruez tábori dal“, a „Te vagy a legény Tyukodi pajtás“ kezdetű tábori ének nyitja meg, melynek szálai végig húzódnak az 1761-iki katonadalban, s melynek nyomai csak a jelen század haramija-énekeiben vesznek el. A katona és harczi ének a magyar népdalnak édes testvére: tőről metszett dal ez is. Költője, zeneszerzője — mint annál — rendesen ismeretlen ; eltérve azonban a népies dal szövegétől, mely rendesen a mezei munkák között, szántás-vetés, aratás, szüretkor keletkezik s tárgyát a természet öléből veszi, a harczi és katona dal többnyire egy-egy hires generális, vitéz óbester hősi tetteinek, egy-egy nyert csatának, huszáros bravúrnak köszöni létrejöttét. Melódiája eltér némileg a népdal formájától, inkább induló- szervi, hősies, lelkesítő, határozott. Szövege gazdagabb a versmetrumban. A „Kuruez tábori dalu harczi ének, — melyet az énekkar bemutat, — maga az uralkodó szomorú közhangulatnak ad kifejezést. Táborban ülnek a vitézek, átkozzák a labanezot, ki nem segiteni, de elpusz-
