A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1894-95. tanévről
B) Bevégzett tananyag
20 Algebra: Négyzetgyökvonás. Irrationalis és képzetes számok. Tiszta és vegyes négyzetes egyenletek. Complex számok. A számok geometriai ábrázolása. Köbgyökvonás. Számműveletek gyökmennyiségekkel. (8). Geometria : A kör és vele kapcsolatos távolságok, egyenesek és szögek. A hasonlóság tételeinek alkalmazása egymást metsző húrok és szelőkre. Két kör kölcsönös helyzete és hasonlósági pontjai. Beirt és körülirt három- és négyszögek, szabályos sokszögek. A ~ meghatározása. Érintési feladatok. (5). Összefoglaló ismétlés. (2). 0. Természetrajz. Heti órák száma: 2. Tanár: Péter János. Tankönyv: Roth S.: A növénytan alapvonalai. Egyes növények leírása. (6). Alaktan tárgyalása. (4). A nagyitó, avval való vizsgálás módja; a szövettan és élettan. (6). Virágtalan növények. (6). Virágos növények. (9). Növényföldrajz tárgyalása. (1). Összefoglaló ismétlés (2). 7. Vegytan. Heti órák száma: 2. Tanár: Skoff Ferenez. Tankönyv: Balló M.: A vegytan alapelvei. A víznek általános ismertetése. A vizet alkotó elemek súly- és térviszonyai. A gázok physikai sajátságai. A nemfémek és oxydjaik. A fémek ismertetése és csoportosítása. Az egyszerű és többszörös súlyarányok törvénye, az atomsúlyok meghatározása. Az égés nemei, törvényei és termékei. Súly- és térfogati viszonyok. A vegytani erély. (10). A halogenok, a hydrogen és fémvegyei. A kén és a sulphidok. Az elsőrendű vegyek szétbontása, cserebomlása. (5). Az atomok értékessége, tapasztalati és okszerű képletek. A hydratok, sók, azok bomlástüneményei és termékei. A savak, aljak és sók szinitése. (5). Az elsőrendű vegyek hatása a másodrendüekre, cserebomlások, sók, aljak és savak között. (4). Harmadrendű vegyületek, savas, aljas és kettős sók. Színkép-, súly- és térfogat elemzés. (8). Ösz- szefoglaló ismétlés. (2). 8. Ábrázoló mértan. Heti órák száma: 2. Tanár: Kiss József. Tankönyv: Suppan V.: Ábrázoló geometria, I. r. A II. osztály idevágó tananyagának ismétlése és kibővítése a tananyag egyes részeinek tárgyalása alkalmával történik. Ábrázolás egy kép- sikon. Az orthogonalis vetítés fogalma. A képsik. A pont és egyenes ábrázolása. Különös helyzetek. Az egyenes vetitősikjának lefordítása és felállítása. Az egyenes nyoma és képsikszöge. Az egyenes osztása. Adott vonaldarab fölmérése egyenesre. (7.) A sik ábrázolása, 3 pontja, egy pontja és egy egyenese, két egyenese, nyoma és képsikszöge által, különös helyzetek. A sik lefordítása és idevágó feladatok megoldása. (7). Három, négy
