A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1893-94. tanévről
A pécsi m. kir. állami főreáliskola tanári könyvtárának czimjegyzékc. Összeállította Kosztka György
— 75 — 79.—79. a. Pazelt 1. Joh. Geyer’s Lehrbuch der Buchhaltung 1—2. Wien, 1871. 103. Perlaky Mihály. Népszerű szőlészeti és borászati kézikönyv. Budapest, 1874. 11. Peters. Erläuternder Katalog der Sammlung zum Studium der alig. Anorganologie „Termionologie“ im mineralgischen Museum der Pester Universität. Pest, 1859. (írott péld.) 124. Petzholdt Jul. Katechismus der Bibliothekenlehre. 76. Radó Antal. A szív. Egy tanuló naplójegyzetei. Olaszból ford. Budapest, 1888. 158. Ráth M.-Záray K. A pécsi keresk. és iparkamara jelentése 1891-ben. Pécs, 1892. 56. Richter K. Th. Oesterreichische Pioniere. Berlin, 1873. 69. Rosier August. Der patentierte Zeichentisch. Wien, 1874. 21. Statistikai hivatalos Közlemények 1—7. évf. 18. Statistikai Évkönyv 1873 és 1876. (2 és 4. évf). 10 füzet. 137. Sallis Joh. G. Der thierische Magnetismus und seine Genese. Leipzig, 1887. 62. Schmidt Péter. Dallamok. Négyes hangjegyre tette —. Pécs, 1859. 59. Schnédár János. A gyakorlati építészet elemei. Bécs, 1870. 94. Schuselka Franz, österreichische Vor- und Rückschritte. Hamburg, 1847. 153. Schulz J.-Ángyán Gy. A vajda-hunyadi vár restaurálásának története. Pécsett, 1876. 100. Sirisaka Andor. A babonáról. Pécsett, 1886. 107. Suppan Vilmos. Az 1885. évi orsz. ált. kiállítás nevelési, közoktatási és iparoktatási katologusa. 142. Szalai M.-Kahn S. Budapesti látogatók lapja 1889. évf. 1—7. szám. 139. Szász Róbert. Magyarországban fennálló összes tanoncziskolák- ról. gr. Széchenyi Pál jelentése. Budapest, 1888. 2. Szauter A.-Bokor F. Emléklapok Kovács Zsigmond pécsi püspök urnák 1869. évi aug. 25-én tartott székfoglalási ünnepélyéről. Pécsett, 1871. 52. Szemák István. A középiskolai oktatás sikertelenségének okairól. Budapest, 1886. 155. Széchenyi Dénes gróf. Egy őszinte szó a Kossuth-cultusról Budapest, 1891. 65. Tanáregyesület. Az orsz. középisk. T. alapszabályai és ügyrendje. Budapest, 1882.
