A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1892-93. tanévről
Requinyi Géza: Gondolatok a földrajz feladatai és módszere köréből
7 pl. mily nagy a különbség, mely a növény-geographiát a botanikától elválasztja. Mig ez utóbbi a növények sejtjeivel, növésével, alakjával, virágával s fajaival foglalkozik, addig a növény-geographia azon törvényeket vizsgálja, melyek a szerves termények elterjedésében nyilvánulnak, és kutatja azon föltételeket, melyek alatt bizonyos növényfajok fejlődhetnek. A növény-geographia e szerint a szervezeteket nem individuális, hanem collectiv életükben vizsgálja, nem keresi azon viszonyt, mely a szervek és azok működése közt létezik — ez a botanika dolga —, hanem azon viszonyt, mely a működések és a környezet, illetőleg a többi földrajzi tényezők közt uralkodik. * A növények a geographiis kezében mintegy eszközök arra, hogy megmérhesse valamely helynek melegét, és pedig nemcsak az évit, hanem a téli és nyári közepes hőmérsékletet is, továbbá eszközök arra nézve, hogy meghatározhassa az illető helynek esőzési viszonyait, és pedig a csapadéknak nemcsak általános mennyiségét, hanem időszakbeli eloszlását is. Végül a növény-geographia nemcsak azon physikai föltételekről tudósit, melyektől függ a növények növése, hanem a növénycsaládok elterjedésének más okairól is föllebbenti a titoknak fátyolét. A Föld száraz részei külsőjükben nem igen különböznek egymástól. A sziklák minden földrajzi övben ugyanazon alakokat mutatják, s igy egyedül a Föld ruhája, t. i. a szerves alakok azok, melyek minden övnek, minden nagyobb földterületnek sajátos physiognomiáját kölcsönzik. „A földterületek szerves öltözetének ezen különbségei, úgymond l’eschel, arra engednek következtetni, hogy a növényeknek is volt történetük. Ámde bolygónk egyes helyeinek különböző individuális fejlődése, mely bizonyos növénycsaládok, nemek és fajok kizárólagos birtokán alapszik, nem maradhatott közönyös a geographiára nézve. A növények elterjedéséből sejthetjük, milyen sors érte az egyes szárazföldeket, szigetcsoportokat és szigeteket, s a geographus, ha ismeri a növények elterjedését, egészen más szemmel fogja nézni a szárazföldek tagozását, más földrészekkel való közlekedésüknek eszközeit, nemkülönben a közlekedésnek akadályait, okozva hegységek, sivatagok, uralkodó lég- és vizáramlatok által.“ Nagy tehát a különbség a botanika s a növény-geographia közt, daczára hogy mindkettő ugyanegy tárgygyal, t. i. a növényekkel foglalkozik; s ugyanilyen a különbség a többi földrajzi disciplinák s általában a természet- tudományok közt. A földrajz úgy, mint pl. a geológia, kombinált tudomány, mely anyagának igen nagy részét más tudományoktól veszi kölcsön ; de egyszersmind önálló tudomány, mert a nyert adatokat sajátos módon cs sajátos czél elérésére tudja fölhasználni. A geographia feladata a Földet mint önálló egészet sajátságaival s emberi életével különösen jelenlegi alakjában tárgyalni, a Föld Jtülönböző részeit individualizálni s jellemezni, és a természet befolyását az
