A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1892-93. tanévről
Requinyi Géza: Gondolatok a földrajz feladatai és módszere köréből
D természettudományoknak. Egy ugyan a tárgy, de különböző a tárgyalás módja, különböző a czél, mely után egyrészt a földrajz, másrészt a többi természettudományok törekesznek. Mindenekelőtt szükséges vala a földrajznak specziális területét meghatározni. Kétségtelen, hogy minden tudománynak van határozott, egyedül öt megillető tere, a mely köré azonban rendszerint több-kevesebb vitás határ- terület sorakozik. E határterületek talán egyik tudománynál sincsenek oly nagy számban mint a földrajznál. Azért különösen volt szükséges a változó és mozdítható határok közt szilárd, központi állást keresni, a honnan kiindulhatnak a többi tudományokkal való érintkezések és kapcsolatok. így pl. Supan, a Justus Perthes-féle Mittheilungen szerkesztője, a földrajz sajátos területét illetőleg főrészeit a következőkben találja : 1. csillagászati földrajz, II. geológiai földrajz, azaz dynamikai és históriai geológia, III. szorosabb értelemben vett geographia, mely megint két alcsoportra oszlik, ügy- mint szervetlen földrajz (oro- s hydrographia, továbbá meteoro- s klimatológia) és szerves földrajz (növény-, állatgeographia és történeti földrajz, mely utóbbi az embert veszi tárgyául). Marthe szerint a földrajz első tárgya a Föld felülete valódi szerkezetének ismerete, ebben benfoglaltatik a helymeghatározás, a kartographia, a formák leírása s a földi alakulatok typusainak megállapítása, nemkülönben a domborzati alakok osztályozása. Azután következik a bolygónkat képező részek choristikája (chorographia és chorologia), t. i. a szárazföld, a viz, a légkör, a növények, az állatok s az ember. Végül a földrajz harmadik szakaszát bolygónk részeinek összefüggésükben való tárgyalása azaz syncho- ristikája képezi. Igen érdekesek e pontra nézve a kiváló tudós Richthofen fejtegetései. A földrajznak bazisa a Földnek felülete, ez az ő elvitázhatlan talaja, mert tény, hogy az semminemű más tudománynak sem képezi vizsgálódási tárgyát. Ámde a Föld felülete nemcsak szilárd kéregből — lithosphära — áll, mert e fölé elhelyezkedik még a cseppfolyó — hydrosphára — s a gáznemü — atmosphära — burok is. E három szervetlen világ egyike sem zárható ki a földrajzból, nemcsak azért, mert egymással szoros viszony- s kapcsolatban vannak, hanem azért sem, mert nincs tudomány, mely e három sphära találkozási síkját különállóan tárgyalhatná, illetőleg mely ezek egymáshoz való viszonyának földerítését kutatásának czélja gyanánt kitűzné. Elmélkedésének eredménye gyanánt Richthofen a földrajz föladatát a következőkben foglalja össze : a tudományos földrajznak első főfeladata vizsgálni a három sphárát vagyis szervetlen világot mindazon irányokban, melyekben a Föld felületére való vonatkozások mutatkoznak, továbbá kutatni azon oksági kölcsönös hatást, mely közöttük fenáll, nemkülönben azon oksági viszonyt, melyben a Földdel mint egészszel s a többi égi testekkel, különösen a Nappal állanak. Ezen vizsgálatok által megismerjük azon alakot, m
