A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1892-93. tanévről

Dr. Kálmán Miksa: Az idegen nyelvek tanításának reformja

tanulásában nagyon lassan halad. Félő tehát, hogy igy tanitva, nem adunk neki kellő alapot, hogy nem ébresztünk benne a középiskola elvégzésén túl is megmaradó olvasási kedvet. Evvel'nem azt akarom mondani, hogy hanyagoljuk el a szabatos for­dítást, hanem csak annyit, hogy a jelenlegi csekély óraszám mellett a néniét vagy franczia nyelv tanára első sorban nyelvet tanítson, inig a szabatos for­dítás gyakorlása a magyar nyelv tanárának legyen a feladata. Ha nincs arra elegendő ideje, kérjen többet és mindenesetre a középiskolák Ígért reformja­kor inkább fogják az anyanyelvnek, mint bármelyik idegen nyelv tanóráit szaporítani. Az olvasmány tartalmát illetőleg szem előtt tartandó, hogy érdekes és nevelő hatású legyen. Ha ezen tulajdonságok híján van, akkor nem való az iskolába. Különben e két tulajdonság igen jól megfér egymással. 3. Beszédgyakorlat. Azonban nemcsak arra kell törekedni, hogy a tanulók az idegen nyel­vet megértsék, hanem hogy maguk is tudjanak ezen beszélni. Ennek el­sajátítására valók a beszédgyakorlatok, melyeket mindjárt a tanfolyam elején kell kezdeni. A nyelvtanulási képesség tudvalevőleg az életkorral for­dított viszonyban van : minél korábban kezdjük, annál gyorsabb a haladás. Ezenkívül még más is ajánlja ezt. Az alsó osztályokban a tanulók fiatal koruknál fogva nem gondolva az akadályokkal, sőt nem is sejtve őket, bátran fognak a beszédbe és bármily csekély eredmény örömet szerez nekik. Ha a gyakorlás nem itt kezdődik, akkor később, a felsőbb osztályokban már nehezen megy; bizonyos feszélyezés vesz erőt a tanítványokon, mert res­telkednek hibásan, akadozva beszélni. A beszédgyakorlat anyagát szolgáltathatja: 1. az olvasmány, melyet teljes megértése és többszörös ismétlése után kérdések és feleletek alakjában újra fel lehet dolgozni. Kezdetben a tanár kérdéseit ismételteti: a kiejtés gyakorlására és azután fordittatja, hogy meg­győződjék, vájjon tanítványai tudják-e, hogy miről van szó A tanulók által adott feleleteket szintén fordittatja. De ne csak ő, hanem a tanulók is intézzenek kérdéseket, hogy ebben is, nemcsak a felelésben gyakorolják magukat. A kérdéseket variálni és fokozatosan nehezebbé lehet tenni. Az olvasmánynak ilyen módon történt többszöri feldolgozása után annak tar­talma az összefüggő beszéd gyakorlására elmondatható. Először lehet ez puszta kivonat; később változtatható olyanképen, hogy más személyben, számban, időben stb. mondatjuk el. 2. Ilyen anyag nyerhető szemléltető képek használata által. Képek segítségével tömérdek szó birtokába juthat a gyermek észrevétlenül, fáradt­ság nélkül és minthogy e szavak általa ismert fogalmak elnevezései, emlé­kezetébe erősen be is vésődnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom