A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1892-93. tanévről
Dr. Kálmán Miksa: Az idegen nyelvek tanításának reformja
28 összefüggés a fordításul szolgáló mondatok közt, ép úgy nincs az azokban előforduló szók közt; sem tárgyi, sem etymologiai, sem semminemű csoportokat nem képeznek, össze vannak hordva találomra. Ilyen, minden kapcsolatot nélkülöző szókat az emlékezetbe vésni nagyon nehéz. Mindazonáltal a constructiv módszer elveinél fogva követelni kell és pedig pontos tudásukat, mert ennek híján összefüggéstelen mondatok fordítása nem képzelhető. Továbbá, a milyen nehezen megtanulhatók ily szók, ép oly köny- nyen elfelejthetők. Megtanulni ilyen szókat leczkéről-ieczkére még hagyján ; de hosszabb idő múlva nagyobb számban ismételni akarni — valóságos kín. Nem is hiszem, hogy a praxisban alkalmaznák, mert a ki megkísérli, gyorsan kedvét veszti. Ép ügy van a szabályokkal, melyeket nem tapasztalás, inductio utján, hanem dogmaként tanulnak meg a gyermekek. Csak nagy erőkifejtés mellett érhető el, hogy az osztály egy része úgy a hogy tudja azokat és ha folytonosan nem ismétlik, akkor, minthogy nincs a mihez kössék, vajmi gyorsan elfelejtik. Ennyi lényeges hiba mellett a constructiv módszer ki nem elégíthet; különösen azokat nem, kik a nyelvtanulásnak minden más tantárgyat felülmúló formális képző erejét el nem ismerik, vagy a kik gyakorlati eredményeket várnak. Ennek folytán szaporodik mindinkább azon tanférfiak száma, kik a nyelvtanítás reformját sürgetik, még pedig az analytikus-direkt módszer segítségével. Az analytikus-direkt módszer. 1. Kiejtés. E módszer a tanítás egyik főczéljául a nyelvnek szóban való elsajátítását tűzi ki. A német nyelvet illetőleg ennek hazánk nemzetiségi és politikai viszonyai folytán kiváló praktikus haszna is van. A franczia nyelvre nézve ugyan máskép áll a dolog, hisz magyar ember mikor is jut abba a helyzetbe, hogy francziául beszéljen, mégis e nyelv tanításában is erre kell törekedni, meri igen alkalmas arra, hogy a tanulókban az érdeklődést ébren tartsa. Köztudomású dolog ugyanis, hogy a fiuk a tanítás kezdetén mind hévvel feküsznek neki a franczia nyelv tanulásának. E buzgóságot csak úgy lehet épségben megtartani, ha megmutatjuk tanítványainknak, hogy munkájok nem meddő, hanem hogy van neki gyorsan érő gyümölcse, eredménye. Eredménynek azonban a gyermek egyedül azt tekinti, ha az idegen nyelven beszelni tud. A beszéd lévén tehát a nyelvtanítás egyik főczélja, kell, hogy a kiejtés a tanítás fontos része és kiinduló pontja legyen. Azt tartom, hogy a kiejtés tekintetében a német nyelv iskoláinkban nehézségeket nem igen okoz; a
