A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1891-92. tanévről
Iskolai tudósítások - D) Bevégzett tananyag
métlésük. (12). Cykloidok, körevolvensek és az Archimedes-féle csigavonal leírása. Érintők, deréklők. Congruentia, symmetria és hasonlóság. (8). Összefoglaló ismétlés. (3). Gyakorlati fölmérés. Pont és egyenesek kitűzése. Egyenesek közvetlen és közvetett mérése az egybevágóság és hasonlóság alapján. Magasságmérések a hasonlóság alapján, kisebb földkomplexek fölmérése. A nivellálás elemei. (8—10). (A tanulók 3 csoportra felosztva e gyakorlatokban fölváltva vesznek részt.) 8. Szabadkézi rajz. Heti órák száma : 2. Tanár: Irinyi Sándor. Díszitményi alaktan. Színezésre alkalmas síkdiszitmények rajzolása és színezése görög, arab, persa és renaiss. stylben. A stylfajok folytatólagos magyarázata. A színtan és színbeli összhang elemeinek fejtegetése. (12). A meander összetettebb alakjaiban. (4). Egyszerű domború ékítmények körrajzban (14). Rajzolás emlékezetből (4). 9. Testgyakorlás. Tanár, tananyag és tanmenet ugyanaz mint a III. osztályban. V. osztály. 1. Magyar nyelv. Heti órák száma: 3. Tanár: Körösi Henrik. Tankönyv : Névy L.: Rhetorika. A prózai műfajok elmélete. Névy L.: Olvasmányok a rhetorikához. Az írásművek elmélete és a rhetorika fogalma. Az elbeszélés. A történetírás. (4). A történetírás története. (3). A regény és novella, fajai stb. A költői és prózai alak. (3). A szónoklattan. F'eltalálás. Inductio. Deductio. Meggyőzés. (5.) Az indulatgerjesztés és rábírás. A szónoki beszéd szerkezete. (3). A szónoki beszéd előadása. A betanulás. A szavalás. (4). A szónoklat története a görögök, rómaiak, más idegen népek- s a magyaroknál. (4). Az értekezés, dispositio, a párbeszéd, a levél-alak. Sokrates, Plato, Aristoteles. A magyar próza története. (5). Összefoglaló ismétlés. (3). 2. Német nyelv. Heti órák száma: 3 (1 stilistika, 2 olvasmány). Tanár: Requinyi Géza. Tankönyv: Dr. G. Heinrich: Deutsches Lehr- uud Lesebuch, I. B. A stilisztika lényege és feladata; a próza és költészet fogalma; különbség próza és költészet között. A próza fejlődése; a stíl fogalma, tartalma és alakja; a stilisztika felosztása. (4.) Inventio, definitio, divisio, partitio és dispositio. Következtetés. (6). A stíl közös sajátságai. (4). A trópusok fogalma és fajai; metaphora, allegoria, hasonlat, metonymia, Synekdoche, hyperbole. (3). A szóalakok fogalma és fajai. Különbség a trópusok és figurák között. (3). Az elbeszélés fogalma, fajai és felosztása. Történetírás. (4.) A leírás. (1). Az értekezés és chria. (3). A szónoki műbeszéd fogalma, czélja, tárgya és fajai. (3). Összefoglaló ismétlés. (3).