A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1891-92. tanévről
Skoff Ferencz: A pécsi forrás- és kútvizekről
— 9 — pon számláltam meg, amely idő, mint meggyőződtem, nem elég a mikrobák oly mérvű elszaporodására, hogy azoknak telepei szabadszemmel, vagy kézi nagyitóval megszámlálhatok legyenek. Nem elég főleg téli évszakban, 16 C° szobában, hol még éjjel a hőmérséklet tetemesen le is száll. Felteszem ennélfogva, hogy e számadatok jóval, legalább felényivel, magasabbra tehetők. Öt-hat napi tenyésztés után találtam: A budai külvárosi vezeték vizének 1 cm3-ben 64 Flórián kúti „ Királyutczai „ Puturla kifolyó „ Czenger laktanya „ Ágoston-tér „ Irgalmasok kútja (ásott kút) 144 240 400 752 192 416 baktériumot A z 1891. évi nyár folyamán 8 napi tenyésztés után találtam: Az alsó sétatéri vezeték vizének 1 cm3-ben 3173 Haltéri „ „ „ 2080 Petrezselyemkút „ „ „ 736 Márton-utczai ásott kút „ „ 992 Kálvária-utczai ásott kút „ „ 1200 Ezen eredmények összehasonlításának czéljából, csatolom a Budapesten 1890. év deczember havában megejtett ama vizek vizsgálatának eredményét, amelyeket én is megvizsgáltam és a melyek a következő táblából láthatók. II. Tábla. A viz megjelölése Milligramm 1 liter vízben Baktériumok száma Szervi anyag Chlor Salétromsav Salétromos sav Ammon 1 cm3 vízben .... Tettye forrás 19*2 10-7 8'6 ig> gynyom 77 Püspökmalmi forrás 24 10-7 8-6 — gy. nyom 78 Ágoston-tér 25'6 12 5-04 — nyoma 7334 Király-utcza 19-2 10 4'3 — erős reactio 44116 Petrezselyem-forrás 85-6 20 38'9 — gy. nyom 2211 Papnövelde-forrás 27-2 34 70-5 — gy. nyom 1421 Ezen kimutatásban feltüntetett mennyiségek az általam talált számadatokkal egyátalán meg nem egyeznek, amely körülmény megvilágítására elég lesz idéznem a Budapestről leközölt szakvélemény erre vonatkozó passusait, melyek szerint a baktériumokra vonatkozólag a közlés baktériumot
