A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1890/91. tanévről
Hekinger István: A természettudományok egyetemes haszna
— 5 — változásait, mi által sok utas, hajós életét és sok gazda vagyonát mentheti meg, ha megérdemelt komolysággal veszik a meteorologiai intézetek időközi tudósításait. A Pisában tanuló fiatal Galilei istentisztelet alkalmával egy lengő lámpán figyeli meg, hogy az inga lengés-ideje a lengési ivek nagyságától független. Ki hitte volna az időben, hogy e fölfedezés folytán egykor az időt pontosan mérjük, hogy a zivatarok által tévútra terelt tengeri utazó az oczeánok bármely helyén pontosan megtudja határozni, hogy a föld mely szélességi foka alatt van. Annál kevésbbé hihette a Kolumbus előtt élő kereskedő, hogy a világforgalom valaha az igénytelen mágnes útbaigazítása által beláthatatlan mérveket fog ölteni. A természettudományok mondják meg, hol és mily mérvben szükségesek az erdőségek, mely fajok megfelelők a kiima és a helyi szükségletek szerint, mely fanemek alkalmasak tűzre, melyek őri- zendők meg az asztalos vagy az esztergályos számára. E tudományok szolgáltalják az ember kezére a betünyomást, a fényképirást, a villamos aranyozást és ezüstözést. Guttenberg találmánya, Columbus, Keppler, Kopernicus, Newton és más hírneves férfiak felfedezéseit és tanait a müveit világ minden tájára elviszik és a mint a szív működése., által jön a vér a testi szervezetben mozgásba, úgy a betü- nyomás a szellemi élet szervezetében uj életet és újabb igazságok felismerése után való ernyedetlen törekvést ébresztett. Ezek a tudományok fedezik föl a föld mélyében rejlő kincseket : aranyat, ezüstöt, rezet és a legértékesebbet: a vasat. Felfödözik helyüket, megtanítanak bányát, aknát ásni s a föld bensejében gondoskodnak a munkás életéről. A természettudományok tanítanak meg a mikrobiaknak rendkívüli fontosságáról az élet jelenségeiben, a miről Pasteur kutatásai előtt alig volt valakinek homályos fogalma. Ez a vizsgálódás adta kulcsát a meglepő kibontakozáshoz, melyben végtére megláttuk a múlt sok csodaszerü tüneményét összefűzve a jelennel, de a melyben az a múlt csak költemény. Aligha kell az eszmemenet e fonalát tovább folytatnunk, hogy belássa mindenki, hogy a természettudományok az ember fizikai munkásságának kormányzatát vették kezűkbe. Az emberre nem erőszakolták magukat. Az ember maga teremtette ezt a tudományt, mely legközvetlenebbül és a legelőnyösebb eszkö»ök által fűzi össze a természettel, de főkép azért teremtette és műveli nagy lelkesült- séggel, mert reá nélkülözhetetlen szüksége van. f
