A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1889/90. tanévről
Kiss József: Egyszerű geographiai fokhálózatok készítése
viselik a burkoló kúp alkotóit, metszésük a kúp csúcsát s e csúcs képe lesz a keresett középpont (10). Ezen módon kerestük meg az északi szélesség 30-ik fokán áthaladó párkör középpontjának (1' képét. Az aequator egyik pontjának képe B' a másik W', mely kiesik a rajzlapból. A középpontot tehát az emlitett módon kell megkeresnünk. Itt azonban a burkoló kúp átmegy burkoló hengerbe s azért a középpontot a hengeralkotókkal (s a föld tengelylyel) párhuzamos egyenesnek H' nyomában találjuk (10), honnét H'B' sugárral az aequator képe megvonható. A centrumon átmenő li párhuzamos körnek — melynek az első délkör síkjával való metszése ho — képe h' egyenes (11), mely d'-re merőlegesen áll (9). Miután rajzunkat a centrumtól 90 fokra eső legnagyobb körrel határoltuk, azért ez már a kontúrvonalon kivül esik. A délkörök képei mindannyian P' és Q' pontokon mennek át és azért középpontjuk csak a P'Q' távolt merőlegesen felező egyenesen lehet. Ábránkon Q' pont a rajzlapból kiesvén, P'Q' felezése körző segélyével nem eszközölhető, de az kikereshető. — Legyen P'A'=a, P'Q' Q'A'=b, CoA'=c, és GoP'=m. akkor P'OoQ' derékszögű háromz ' c2 • VI 9 v la -1 u C2 a + b a a3j-C2 m2 o 9 szogbol c2=a.b s ebből b~—, x =.-=—=—^—= —— 0 5 SJaxnm2 9, u £ u cl és x : m=m : 2a, miből x megszerkeszthető. A délkörök képeinek középpontjait azonban máskép is megtalálhatjuk. Kövessük ugyanis azon eljárást, melyet az egyenlítőnél láttunk. Az összes délköröket hengerrel burkoljuk s a centrumból ezeknek alkotóival párhuzamosan haladó egyenesek nyomaiban lesznek az egyes délkörképek középpontjai. Mivel azonban minden délkört burkoló hengernek alkotói az aequator síkjával párhuzamosak, azért a centrumon keresztül a különböző hengerek alkotóival párhuzamosan vont egyenesek geometriai helye egy az aequatorral párhuzamos sík, melynek d első déllősíkkal való metszését a leforgatásban ho egyenes képviseli. Ezen síknak nyoma (n«) összeesik h' egyenessel, a centrumon átmenő párkörnek képével s azért ezen egyenesen lesznek a délkörképek középpontjai. A délkörök képei a sarkok képeinél ugyanazon szögeket zárják be, mint a térbeliek (9). Ha tehát P'-ből mint középpontból tetszőleges sugárral kört rajzolunk, akkor az ezen kört 30—30 fokra elosztó sugarak lesznek az egyes délkörök érintői P'-ben s az ezekre merőleges egyenesek a sugarak, melyek h'-et a keresett L‘, M'.... középpontokban metszik.
