A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1889/90. tanévről
Kiss József: Egyszerű geographiai fokhálózatok készítése
— 19 — I. Centrális projectió. Perspectiv ábrázolások. Itt többféle esetet különböztetünk meg, a szerint a mint a centrumot és a képsíkot más és más helyzetben vesszük föl. Lehet a centrumot az ábrázolandó gömb középpontjában, vagy annak fólületén, vagy végre a gömbön kivül fölvenni. Ha a centrum a gömb középpontjában vétetik föl, akkor a centrikus vetítés áll elő, melynél a képsík különböző helyzeteihez képest ismét más és más projectiók származnak. Ha a képsík a gömböt egyik pólusban érinti, elő áll a c e nt rife u s polárprojecti ó, ha a képsík az aequatort egy pontjában érinti, származik a centrikus meridiánprojeetió, s végre bármely más érintősíkot véve képsíknak, nyerjük a centrikus horizontál projectió t.*) Centrikus poiárprojectió. E vetítésnél a föld tengelye a képsíkra merőleges s Ch central- pont összeesik azon pólussal, melyben a kópsík érint. E pólus a képsíkban fekszik s azért P' képe is Ch-el esik össze. (1. ábra.) A délkörök síkjai a centrumon menvén keresztül, centrál vetítő síkok s azért e körök képei egyenesek s azonosak a déllő- síkoknak a képsíkkal való metszésvonalaival s mindannyian keresztül mennek P pólus P' képén. Mivel a képsík merőleges a föld tengelyére, azért merőleges minden déllősíkra is ; azon szögek tehát, melyeket a metszésvonalok (a délkörök képei) képeznek, nem mások mint a déllősíkok által képezett lapszögek mértékei. Mondhatjuk tehát, hogy: 1. A délkörök képei egyenesek, melyek u g y a n- akkora szögeket zárnak be, mint a délk ö r ö k s í k j a i a térben. Valamely párhuzamos kör képének szerkesztésére annak minden pontját összekötjük a centrummal, mikor is ezen vetítő-kúpnak a képsíkkal való metszésében nyerjük a keresett képet. Miután minden ilyen kúpnak vezetővonala (egy párhuzamos kör) a képsíkkal párhuzamos, azért e kúpok a kópsík által oly körökben metszetnek, melyeknek kö*) Habár a képsíkot egyszerűség kedvéért úgy vesszük is föl, hogy a gömböt érintse, még se vétünk a föladat általános megoldása ellen, miután a képsík önmagával párhuzamosan tovamozdittatván, csak a kép nagysága, nem pedig alakja szenved változást. 3*
