A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1887/8-ik tanévről
A pécsi restaurált székesegyház külseje
o a várost, s 1543-ban a török végkép letiporja. Főiskolája nemsokára elenyészett, pompás dómja török iskolává és számos temploma török mecsetté alakul. Az el nem hullott vagy fogságra nem hurczolt lakosság és maradékai pedig sajgó szívvel és vérző háttal húzzák 14-3 évig a rabigát. Végre megsokalta Isten e szenvedést, Badeni Lajos herczeg 13 ezred és Schärfenberg generalis, csapataival 1686. október 14-én megjelen a vár alatt. Makár .lános huszárezredes halált megvető bátorsággal mászsza meg a falakat; belülről kaput nyit s a tornyokra tűzött keresztek hirdetik, hogy a Mecsek alja ismét a szabadság hona lett. A török elűzése után Pécs újjá született, s azóta egyre gyarapszik. 1780-ban a királyi városok sorába emelkedik, s ettől kezdve részint nagy nevű főpapjai, részint a hatóság és polgárok vállvetett buzgalmából egyre-másra keletkeznek alsó és középiskolái, jogakadémiája, püspöki könyvtára, jótékony intézetei; s a város egyre emelkedik jólét és kényelemben is. Végre pedig szebb napok derültek kiváló műkincsére, a székes- egyházra is. Ez a monumentális mű nemcsak a magyar, hanem az egyetemes műtörténelemnek is becses alkotása. Múltja vissza visz nemzeti életünk legjelentékenyebb korába, a kereszténység felvételéig. Falai 6—7(X) év viharait állották ki. De sem az idő, sem a tűz, sem a török nem pusztított rajta annyit, mint a tudatlanság, a kontár javítók barbár kezei. S mégis csak az a kevés is, mit ezek együtt véve se tudtak megsemmisíteni, bámulattal és tisztelettel tölti el a szemlélőt, s ma is a legérdekesebb műtörténelmi tanulmányok anyaga. E műemlékünk helyreállítása, jobban mondva újjá teremtése, művészetünk és művelődésünk történetében jelentékeny tény, a mely nem csak arra van hivatva, hogy a pompás mű elsőrendű hivatásának a hitélet és vallási buzgóság emelésének jelentékeny tényezője legyen, hanem arra is, hogy a műismereteket terjeszsze, s a müveit ízlés fejlesztésének századokon át újabb és újabb tápot nyújtson. Ha székesegyházunk múltja felől kérdezősködünk, máig sem találunk semmiféle Írott emléket, a mely megmondaná: mikor és ki volt a templom tervezője, építője. Annyi bizonyos, hogy e helyen igen régi időben talán még a rómaiak korában egy vagy több templom állott. Körülötte terült el a belső vár, melyet külön fal és árok erősített volt meg. Ezen kívül a város és ennek erődjei terültek el. Ebben az lígy nevezhető fellegvárban, tehát aránylag kis területen lehetett az az öt templom, melytől a hely kereszténykori nevét nyerte. A monumentális nagy egyházakat hajdan több kisebb, néha szorosan egymás mellé épített templomocska pótolta. Ilyen csoportot láthatunk ma is Bolognában, hol nem kevesebb mint hét, rendetlenül egymás mellé épített ó-keresztény imaház áll. Ilyen templom-csoport lehetett az az öt vagy talán több egyház is, mely
