A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1887/8-ik tanévről

A pécsi restaurált székesegyház külseje

A pécsi restaurált székesegyház külseje,

I.

Visszapillantás Pécs s a dóm múltjára.

Ki a szép tájakban gyönyörködik, Pécsett és vidékén örömmel fog időzni. Pécs és tájéka a Mecsek-hegy lankás dombjairól tekintve, igen festői képet nyújt. Előttünk a hullámos szőllőhegyek és messze fejérlő nyári lakok közt az ősi város, kimagasló négy tornyu pompás donija, két hajdani kupolás törökmecsete, karcsú minaretje, számos temploma és nagy középületei. Előttünk a hosszú fasortól szelt zöldelő szép völgy, melyre jobbról a komor .lakabhegy könyököl ki, míg alatta a sík messze, egész a Dráváig elnyúlik. Balra a kies üszöghi erdő, szemben egy hosszú hegyláncz, s mögötte a harsányi csúcs kopár teteje bájos képpé olvadnak össze.

E vidéken a sok történelmi emlék, az emberi kéz munkájának minden felé elszórt ősi maradványai különös varázserővel ringatják el a szemlélőt.

Majd két ezer év zajgó eseményei vonulnak el e tájon lelkünk előtt. Kr. e. 35-ben szálljak meg Pannóniát a római légiók, s az ő világuralmuk alatt fejlik Sopianae a szerény gyarmat, Pannonia büszke fővárosává. Itt futnak össze Semlintől és Mitrovicztő! az erős hadi utak; s innen ágaznak szét Bregetiumba, a mai Szőnyre, Kanizsára, Szigetre, s tovább Nagy-Szombat és Pécs felé; éjszakra pedig Hidason át Fejérvárra, s innen Aquincumig, a mai O-Budáig. A római uralomra következő 500 év úgy elmerült az idők folyamába, mint egy csepp a tengerbe. Alig tudunk róla többet, mint hogy a műveltség e tájon is kezdett már a római sas védszárnya alatt terjedni. Annyi bizonyos, hogy a keresztény tan itt már akkor elterjedt, mikor a római császárok még nem készítettek számára vérfürdőt. A keresztény buzgóság itt templomokat s földalatti temetkező helyeket épített és művészi festményekkel diszi- tette már akkor, a midőn Attila harczai még az idők méhében pihentek.