A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1887/8-ik tanévről
A pécsi restaurált székesegyház külseje
41 Az akadémikus tanár ugyanis egyről-másról kikérdezvén őt, egyszerre csak e szavakkal fordít neki hátat: »Délre mutasson he engem lerajzolva.- A meghökkent művészjelölt váltig kérte a professort, hogy csak egyszer forduljon még meg hogy megpillanthassa arczát. De ez csak ment. Gyuri délre mégis lerajzolta, s szó nélkül felvétetett. Mint akadémikus »Irgalmas Szamaritánus»-ával kivívta magának az első akadémiai díjat, az ezüst érmet: a magyar kormánytól pedig 1000 frt ösztöndíjat nyert. Münchenből Budapestre tevén át műtermét, az operaház számára faragta Peri Jakab az opera-költőnek és Palesztrina Jánosnak, a zeneművészet hősének szobrait; a honvédelmi palota részére Árpádot, s pályázat folytán Deák Ferencz mausoleuma számára a gyászoló (leniust. Kómában egy évet töltvén. ott mintázta az »Apagyilkos- -t, mely anatómiai részleteivel a római művészek bámulatát is magára vonta. Az 1883-iki nemzetközi pályázaton ő nyerte el 64 versenytárs közt a harmadik nagy díjat az Urbino-ban emelendő Raphael-emlékszobra mintázatával. A budapesti országos kiállításon egyéb művei közt feltűnt egy igen sikerült bronzba öntött genre-esoportja »A kakas tolvaj-, melyben a komiko-tragikus elbeszélés minden motívumát igen szerencsésen sikerült egy mozzanatba foglalnia. 1.885—6-ban Pécsett dolgozott, hol a székesegyház említett szoborművein kívül az Irgalmasok temploma homlokzatára is egy 'Szeplőtlen fogantatott Mária «-szobrot faragott. Számtalan lcisebb-nagyobb műveit mellőzve, itt még csak a »Vonagló utolsó honvéd« szobrát akarjuk felemlíteni, melylyel Kossuth Lajosnak születése 80-ik évfordulóján kedveskedett. Ezt abból a körtefából faragta, melyet Kossuth az édes haza földjén, még a jobb időkben sajátkezüleg ültetett volt. Ez a faragvány, a tisztelgő deputatiő állítása szerint, az aggastyánt könnyekre fakasztotta. » Művészünk Pécsről távozása után megnősült, és újból Budapesten a Nefelejts utczában telepedett le. Műtermén e felirat olvasható; »Alkoss és teremts«. Kívánjuk, hogy Kiss György a magyar művészet dicsőségére még sokat alkosson és teremtsen!«1) ’) E sorokat, szerzőjük mlts. Troli Ferencz kanonok, pápai praelatus úr a jövő évre szóló »Szt. Család« naptárának szánta, de midőn ez értekezés Írója ő mélts.-nál művészünk életviszonyai felől kérdezősködött, nagy előzékenységgel átengedte Értesítőnk számára is. Mi e csinos életrajzot némi csekély módosítás- és toldással, mint egyedül hiteles vázlatot, sietünk egész terjedelmében lenyomatni. Egyúttal eláruljuk, hogy az a »püspök oldalkanonokja«, a ki a szászvári plébánosnál látott faragványokon iélismerte az oroszlán körmeit, s a tehetséges paraszt fiút minden áldozattal a művészetek csarnokába vezette.. nem más. mint ő mltsga Troll F. praelatus úr, kinek ily., formán a nemzet e kiváló művésztehetségünk megmentését és felnevelését köszöni. 0 mltsga rendkívüli bő adakozásai mellett egy másik valóban nemes szenvedélynek is hódol: kiváló gonddal és szeretettel lát el évenként számos szegény tanulót is, a kik közt ha egy-egy tehetség akad, lelkesedéssel karolja fel és juttatja czéljához. Jó tettei emlegetését azonban olyan kevéssé szereti hallgatni, hogy tán már e sorok is bánthatják szerénységét, miért azt tovább folytatni nem akarom. Dr. Gerecze P. 6
