A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1887/8-ik tanévről
A pécsi restaurált székesegyház külseje
Fejérvárott emelt basilika kivételével, nálunk csakis a XII. század harmadik negyede óta vesz lendületet, és pedig azon templommal» melyet Szt. István basilikájának elenyészte után, valószínűleg III. Béla ugyanazon helyre épített fel újra. Ennek az újra épített templomnak stilja egészen a kora román, részleteiben már a későbbi romanismus nyomai is láthatók, de(az úgynevezett átmeneti mód még teljesen hiányzik rajta. A pécsi székesegyház épitési főjellege közös e templommal. így a pécsi templomnak keletkezését szükségszerűen a XIII. század előtti korba kell helyeznünk. Az épület szobordiszitményei azonban már a késő romanismus jellegét viselik magukon. Ezekre a tényekre támaszkodva véli Henszlmann állíthatni, hogy Calanus püspök lehetett az, kinek idejében (1187—1219) kezdődött a templom építése. E püspök dalmata eredetű volt. s Olaszországban többször megfordult. E ténynyel összevág az a körülmény, hogy a templomon egyes olyan vonások is ismerhetők fel, a melyek olaszországi példányokra vifló tekintetet árulnak el. Czobor Béla a templom építése koráról máskép vélekedik.1) Szerinte Péter királynak (1038—M) tulajdonítandó az építés megkezdése» »ki a középkor szokása szerint az általa épített templomot választá nyughelyéül. így temették elődét Szt. Istvánt Székes-Fej érvárt, utódait 1. Andrást Tihanyban, Szt. Lászlót Nagy-Váradon, Bélát Dömösön stb., mint az illető székes-és kolostori egyházak fundatorait.« Ez a fő ok, úgy mond Czobor, melynek alapján a dóm építését az ő uralkodása éveire tenni valószínűnek tartjuk. De nem ért ő egyet azon állítással sem, hogy Calanus építhette volna, mert hazai egyháztörténelmünkben nincsen, úgymond, példa, hogy a középkorban királyaink másnak, még akár egy püspöknek is, átengedték volna valamely székesegyház építésének dicsőségét. Továbbá alig lesz úgymond, a keresztény müárcheologiában járatosak közt olyan» ki meg ne engedné, hogy egy kellő módon beletelt román stilü három hajós, három kerek apsissal és négy sarktoronynyal s altemplommal ellátott dómnak tervezése bátran a XI. századba tehető. Ehhez járul még Czobor szerint, hogy székesegyházunk falai nem a Calanus idejében már nagyban divatozó kőboltozat, hanem a XI. században általános famennyezet hordozására voltak tervezve és építve. A kérdés eldöntése a többi szakember véleményére sőt még inkább valamely felfedezendő okiratra vár. Szembetűnő azonban, hogy Henszlmann bizonyítása alaposabb és az az állítása, hogy Péter ') A pécsi székesegyház restauratiója. Külön lenyomat az »Egyház müv. Lap.« 1882. évf.-ból. Bpest. 1882. 2. s. köv. 11.
