A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1886/7-ik tanévről
42 5. Mennyiségtan, a) A hatványozás általánosítása. Negatív kitevők alkalmazása a tizes szám általános alakja kifejezésében. A szám általános alakja. A számrendszer fogalma és alapszáma tulajdonságai. Adott tizes szám kifejezése bármely rendszerben és fordítva. Tört kitevőjű hatványok értelmezése és megkülönböztetése a gyökmennyiségtől. A logarithmus fogalma s a loga- rithmusi rendszer. A használatos kétféle logar. rendszer. Brigg-féle logaritk- musok ismertetése. Műveletek logarithmusokkal. Brigg-féle logarithmusok kiszámítása elemi úton. A logar. tábla berendezése s a logar. keresés begyakorlása. Geometriai sorok elmélete és alkalmazása a kamatos kamatbetétek, járadék és kölcsöntörlesztés számítására, b) A szögmérő számok fogalmának megállapítása és kiszámítása egyszerűbb esetekben. A szögmérő számok közti kapcsolatot feltüntető egyszerűbb képletek. Trigonometria é3 stereometria az alptételek s a szögletes testek felszíne és köbtartalma számításával. Tankönyv: Dr. Császár Károly: „Algebra“ és „Geometria.“ 6. Természetrajz. Rendszeres állattan. Az állati test általában. Az egyes szervezetcsoportok bonc- és élettani ismertetése. Állattypusok. Állatrendszerek. A gerinczesek typusának osztályai, ezek rendjei, családjai s a főbb nemek és fajok, különös tekintettel az emlősök és madarak osztályaira. Az ízeltlábúak typusáből a rovarok osztálya, ennek rendjei és ezek főbb alakjai részletesebben, a többi röviden. A férgek typusa, különös tekintettel az élősködő alakokra. A puhányok typusáből részletesebben a fejlábuak, haslábuak és kagylók vétettek tekintetbe. Az echinodermaták, coelenteraták és protosoák typusainak egyes osztályai és ezek legfőbb képviselői. Kiváló tekintettel mindenkor a bonc-élettani viszonyokra s azon viszonyra, melyben az illető állatalakok az emberhez állanak. Tankönyv: Roth S.: „Az állattan alapvonalai.“ 7. Vegytan. A szénkönegek homolog sorai, a gyökök elmélete, a fontosabb alcoholok, aetherek és szervi savak; a széuvizvegyek és czukornemek, az erjedés nemei, föltételei és termékei, a cyanvegyek, a zamatos vegyek, az ismertebb természetes és mesterséges festőanyagok, az alcaloidok és fehérjék. A szervi vegyületek elemzésének módjai. Tankönyv: Balló Mátyás: „A vegytan alapelvei“. 8. Ábrázoló geometria. Az Y. osztály tananyagának ismétlése után a két képsikon való ábrázolásból felvétettek: a négy térnegyed, symmetria és coincidentia sikja. A pont, egyenes és síkidomok árnyéka. A sik fontosabb egyenesei. A sik lefordítása és felállítása. Affinitás a sik nyoma és coincidentia vonalára nézve. Affinitás az árnyék és kép között. — Pont, egyenes és síkra vonatkozó feladatok. Két sik. A sikpár szöge. A képsikok trausformatioi. Tankönyv: Suppán V.. „Ábrázoló geometria“ I. rész. 9. Szabadkézi rajz. Domború ékítmények rajzolása, teljes árnyékolással. Az emberi fej rajzolása, a szokott felosztással, a részek arányainak magyarázata kíséretében. Nagyobb diszitmények sepiával festve.
