A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1886/7-ik tanévről
40 Tankönyv: Mangold L.: „Világtörténelem“ I. kötet. Jausz Gy.; „Történelmi atlasz“ I. rész. 5. Mennyiségtan, a) Két és három ismeretlenü, első fokú egyenletek feloldására szolgáló módok, kapcsolatban szavakba foglalt egyenletek megállapításának gyakorlásával. Kéttagú mennyiségek positiv egész hatványai s- a binomiális tétel megállapítása inductive. A Pascal-féle háromszög s rézsútos és vízszintes sorai közti összefüggés, A számtani sor tárgyalása. A hatványozás megfoiditása: négyzetgyökfejtés a másodfokú egy ismeretlenü egyenlet megoldása ; köbgyfkiejtés. Számolás gyökmeimyiségekkel. b) Planimetría. Tankönyv: Dr Császár Károly: „Algebra“, Moönik-Klamarik: „Geometria.“ 6. Természetrajz. A növénytan rendszeres tárgyalása. Alapfogalmak. A sejtek ; a nötények felépítése a sejtekből. A szövetek és szövettan elemei. A növények élettana és szaporodása. Eészletesen a thalluszos növények, mohok, előtelepesek és virágos növények nevezetesebb családjai. Az egyes növény- regiok vázlata, a növényrendszerek vázlata. Tankönyv: Dr Both S.: „A növénytan alapvonalai.“ 7. Vegytan. A fontosabb chemiai elemek és szervetlen vegyületek megismertetése. A parány, tömecs és téremparány. vegysúly és tömecssuly fogalma. A vegyek jelölésének módjai. A vegyülés és bomlás súly és térviszonyai és törvényei. A fontosabb elemek és vegyületek közéleti fontossága. A cserebomlások és belyettesitések. A minőleges és mennyileges elemzés főbb vonásai. Tankönyv : Haydu Gyula : „Vegytan.“ 8. Ábrázoló geometria. A stereometriából szükséges tételek átvétele után orthogonális vetiiés a) egy képsikou : a pont, egyenes és sik ábrázolása, az egyenes nyoma, képsikszöge és valódi nagysága, a sik lefordítása és felállítása, síkidomok ábrázolása, affinitás; b) két képsikon: a pont, egyenes és sik ábrázolása, specialis helyzetek, födőelemek, a koczka, hasáb és gúla ábrázolása könnyebb helyzetekben; hálóik. Gyakorlati alkalmazásul könnyebb fakötések ábrázolása. Tankönyv : Suppán V.; „Ábrázoló geometria“ I. rész. 9. Szabadkézi rajz. Mértani testminták rajzolása. Távlati rajz szemléltető módon. Egyszerű dombom ékitményi minták rajzolása körrajzbau és árnyékolással. Diszitmények és fejek rajzolása jó kőnyomatu mintákról. Emlékezetből való rajzolás. 10. Tornázás. liendgyakorlatok: arcz- és szárnyváltoztatások, lépcső- felállitás. Szabadgyakorlatok ellenoldalu mozdulatokkal; összetett vasbot- gyakorlatok. Szertornázás csapatokban : a már tanultaknak fokozatos kifejtése. Egyszerű hajlított karú támasz és ugrások a korláton ; fellendülések, forgások és ugrások a nyújtón. Körhinta.
