A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1886/7-ik tanévről
26 vontatottság, szögletesség mindig a robotszerüen végzett mozgások jellemvonásai; vagy ellenkezően: tulhevesség, hatásvadászás, a kivihetetlen utáni kapkodás mind a jó Ízlés, mind a jellem ápolására és fejlesztésére nézve épen az ellenkezőt eredményezik. A mozdulatok könnyedség, mesterkéletlen egyszerűség által lesznek széppé; ezeknek pedig a biztosság az alapja, mire csak kitartó gyakorlás által teszünk szert. A testgyakorlásnak legkevésbbé sem szabad erőmutatványokból állnia; a mit azonban nem elég egyedül a tanítónak folyton szem előtt tartani, hanem ki kell nyomatékkai emelnie növendékei előtt is; mivel e nélkül igen könnyen hiúság lesz a testgyakorlás rugója és egyszersmind eredménye, holott annak a test erői fejlesztése mellett főkép a mozgásban nyilvánuló szép formák megkedvelésére és kivitelére kell a növendéket segítenie. Azon tudat, hogy mások is látják mozdulatainkat, alkalmas rugó összes erőnk és ügyességünk kifejtésére. E rugót egészen mellőzni téves dolog volna. Ennyiben a versenyjátékok jogosultak és az aestb. nevelés kezében, mint a gymnastika utolsó stádiuma, ha nem is valami nagy fontosságúak, mind az által jelentőséggel bírnak. Érzés világunk akár szóban, akár csak a kevésbbé tökéletes beszéd: a tag és test mozgásban nyilvánul; e nyilvánulásnak egy közönségesebb és egy finomabb, egy köznapiabbb és egy művészibb módjával találkozunk; e két mód nem egyéb, mint a próza és költés. Mi a mozgás terén a költés, ha nem a táncz? Ez épen úgy a meggyűlt kedvérzeteknek tuláradása, mint a költés és dal; nem hiába jár rendesen ezekkel karöltve; sőt zene nélkül egyáltalán alig is létezhetik. A költés alapeleme: arhybtmus épugy alapja a táncznak is, mint a dalnak és a zenének. Ezért épen úgy tekinthető a belélet természetes kifejezési alakjának, mint amazok; ép úgy fejleszthető művészetté és aránylag épugy hathat a belélet szépítésére, mint amazok. Szóval a táncz a szépnek szintén egyik olyan tere, melynek a maga törvényei vaunak és a mely épen úgy egyik, bár jelentéktelenebb eszköze a nevelésnek, mint amazok. A táncz is mint a költés és ének: eredetében tisztán természeti fejlemény, azonban az egyetemes fejlés mai pontján mindenik nagyon eltávozott természetes egyszerűségétől. Kivált a tánczról mondható ez nyomatékkal. Ez ma közönséges mulatság és semmi több a szó köznapi értelmében. Ennyiben a nevelés arra legfölebb azért lehet tekintettel, hogy a növendéket tőle lehető távol tartsa. A táncz ma csaknem kizáróan a férfiak és nők társas összejöveteleiben gyakoroltatik, igy a gyermeknél a nemi élet korai kifejlésére lehetne befolyással. A gyermek-bálok szelíden nevezve a legnagyobb esztelenségek, mert a gyermek munkája és szórakozása egyaránt a játék; ezen kívül rá nézve más természetes mulatság nem is lehet. Mig a két nem az egymás közti különbséget nem ismeri, addig együtt nevekedésők természetes; azonban ezen idő alatt is a leggondosabban kell kerülni mindent, a mi ama különbségre
