A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1886/7-ik tanévről
16 azoknak a szép törvényei megismertetése és a szépnek megéreztetése, valamint a müveknek aesthetikai és történelmi méltatása alapjául is kell szolgálnak. — Az egész művészeti világ a növendék előtt holt tömeg marad, hacsak föl nem nyitjuk szemeit annak helyes élvezésére. Minden kornak lelke művészetében él: minden kor a megelőzőtől nyeri szellemi táplálékát; a mit növendék ha meg nem ért és magokból a művészet remekeiből megérezni nem tanul: az emberiség szellemi fejlése fölött áttekinteni, s ezzel a maga szellemi fejlését soha nem fogja gyarapítani. Vájjon megnyerheti-e valami a. növendéket biztosabban a felsőbb érdekeknek, mint ha nemcsak elvont okoskodások, szórajzok, elbeszélések után ismeri meg a kiválóbb történelmi alakokat, hanem szemével bepillant az idők szellemébe is; a mit az által eszközölhetünk, ha rajzok, metszetek, festményekben bemutatjuk az illető nagy embereket, nevezetesebb tetteiket, koruknak építési és más emlékeit, s ha saját szemével is meggyőződik arról, hogy mindenben törvényszerűség uralkodik. A növendéknek be kell látnia, hogy minden a fejlődés törvényének van alávetve. Mint lehetne ezt előtte élénkebben, maradandóbban kézzelfoghatóvá tenni, mint pl. a különböző oszlopok eredete és fejlődésének ismertetése, vagy pedig az építési módok, stílusok fejlődése és eltéréseinek folytonos szemléltetéssel előadott története által ?! Az építés ismerete mint nevelési eszköz más tekintetben is fontosabb a festés és képfaragás ismereténél; mert kiválóan az építés azon művészeti ág, melynek a köznapi értelemben' vett czélszerüséget a széppel mint önczéllal össze kell kötnie. Ezért ha tán nem is fejezhet ki annyi eszmét mint a más kettő, és nem is kelthet olyan sokféle érzést mint amazok, mégis előnye van, amennyiben az alaki szépség megérzésére általánosan és jelentékenyen befolyhat. A közéletben szükséges mindenféle emberi készítmény, amennyiben mindig a gyakorlati czél kiváló tekintetbe vételével kell a szépet megvalósítania, az építés köréhez tartozik. így a bútorok, ékszerek és a különféle eszközök. Ha az építés általános törvényeit a növendék meg nem ismeri, ha a czél és alak, valamint az anyag természete és feldolgozása közti viszonyra sohasem gondol, ha e viszony megfigyelésére, törvényei megértésére nem vezetjük, az aesth. gyönyörök egész nagy teréről letaszítjuk; már pedig a milyen arányban otthonos a növendék e téren, ép olyan arányban lesz rá nézve a tisztán érzéki élvezetek tere idegenszerü, épen olyan arányban lesz tetteinek rugója az érdektelen tetszés, a valódi szép. Ki kell tehát a növendékek előtt minden alkalommal emelni pl. hogy miáltal kelti valamely építési mű az erő, a biztosság érzetét; miben áll az arányok törvénye (aránymetszet), miben áll az anyag természetének megfelelő feldolgozás és mindezeknek a gyakorlati czéllal való párosítása; rá kell vezetni, hogy ezeket és a többi néző pontokat alkalmazza minden készítményre a mire csak alkalmazhatók. Egy-két tapintatos utalás vagy megjegyzés elég erővel fogja az érett növendék figyelmét ezek iránt arra nézve lekötni, hogy önművelődésre serkenjen, s a megtört utón teljes erejével előre haladjon.
