A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1885-6-ik tanévről
7 „Ideális szempontból tekintve, úgymond Tylor, a műveltség úgy tűnik föl, mint az emberiség nemesedése az egyed vagy a társadalom magasabb szervezete által, és pedig olyképen, hogy egyúttal az ember jósága, ereje és boldogsága is növekedik. Ezen elméleti műveltség nem kis mértékben felel meg a ténylegesnek, különösen, ha csak az anyagi és értelmi műveltséget veszszük tekintetbe. A természet törvényeinek megismerése és azon tehetség, a természetet az ember czéljaira fölhasználni, általában véve legalacsonyabban állanak a vad, középfokon a barbár, s legmagasabban az újabb képzett nemzeteknél. így tehát az átmenet a vadság állapotából a miénkbe épen a művészet s tudomány azon haladása lehetne, mely a műveltség fejlődésének egyik fő alkatrésze.“*) Ámde az ipar, tudomány és művészet, vagyis az ember anyagi és értelmi műveltsége magában véve nem mérvadó, mert tekintetbe kell vennünk az erkölcsi érzületet is, továbbá az anyagi, értelmi és erkölcsi fejlettség alapján kifejlődő családi, társadalmi és állami életet is. Még ha föltételezzük is, hogy az értelmi, erkölcsi, társadalmi és állami műveltség folytonosan fejlődik és emelkedik; mégis el kell ismernünk, hogy ezen fejlődés nem egyenletes, sőt el kell ismernünk azt is, hogy sokszor egyik érzület a másiknak rovására emelkedik, vagyis, hogy mig az egyik emelkedik, a másik sülyed. Vannak néptörzsek, melyek anyagi műveltsége aránylag magas fokot ért el, mig az erkölcsök alig bontakoztak ki a legősibb állapotból; és megfordítva, vannak olyanok is, melyeknek erkölcsei aránylag elég szigorúak, mig az anyagi műveltség a legalantabb fokon áll. A haladásnak a művelődés különböző ágaiban való különböző gyorsasága, mely szerint egyik néptörzs messze túlhaladja a másikat egy tekintetben, mig másban mélyen alatta marad annak, a művelődés- történelem egyik legfeltűnőbb jelensége, melyet az állapotok méltatásánál soha sem szabad szem elől tévesztenünk. így pl. a görög ipar, művészet és tudomány sokkal magasabban állottak Nagy-Sándor korában, mint a marathoni és salamisi győzelmek századában, ámde a marathoni és salamisi győzők erkölcsi érzülete hasonlithatlanul tisztább és nemesebb volt, mint a makedoni hódítás korabeli erkölcs. Hol találjuk a haza- és szabadságszeretetnek szebb példáit, mint a perzsa háborúk történelmében ? Az értelmi műveltség hasonlitatlanul nagyobb volt a 17-dik és 18-dik századbeli spanyol gyarmatosoknál, mint az afrikai s ázsiai mozlimeknél; ámde a rabszolgáikkal való bánásmód sokkal sötétebb színekben tünteti fel a spanyolok érzületét s társadalmi intézkedéseit, mint a koránhoz ragaszkodó mozlimek társadalmát. A családi élet sokkal tisztább volt a római hőskorszakban, mint később, a császárok értelmileg müveit, de erkölcsileg elfajult államában, a hol, külö*) Tylor: Anfänge der Gultur. I. köt. 27. I.
