A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Évi Értesítője az 1883-84. tanév végén
5 szülő okaként tekinti: amaz hidegen marad, ez pedig az okok lán- czolatán a végtelen eszméjéhez emelkedik! Itt kezdődik a felsőbb érdekek hatása. így keletkeznek a testi vágyak mellett a szellemi vagy felsőbb érdekek, amelyeknek tetteink egyedüli rugóivá kell lenniök. Míg ily álláspontra nem emelkedünk, semmi sincs a mi tetteink irányadója legyen, mint pusztán a testi vágyak. A nevelésnek minden erejével oda kell hatnia, hogy a felsőbb érdekek iránti vonzódást oly bensővé tegye, miszerint az még az erők egyoldalú gyakorlása közben is, melyre a társadalom kényszeríti, elég szilárd legyen. Csak a fejlett értelem segít tiszta belátásra s csak az erkölcsi, aesthetikai és vallási érdekek iránti hajlandóság ment fel az érzékiség uralma alól. A következőkben — melyeknek megérthetése végett kénytelen voltam e kissé hosszas bevezetést előre bocsátani — arról lesz szó : mik legyenek a gyermek első benyomásai fökép arra a czélra való tekintettel, hogy az aesthetikai érdekek iránti hajlam benne korán kifejlődjék, továbbá, hogy ugyancsak ezen czélt mennyiben mozdíthatjuk elő a játék és mese által. II. Szemléletek. Összes eszméink az érzékek utján szerzett képzetekből alakulhatnak meg. Beszélhetünk aranyhegyről, szárnyas lóról stb. mert mind az aranynak mind a hegynek, úgy mint a szárnynak és lónak is képzeteit, fogalmait tapasztalás utján megszereztük. Ellenben semmi olyasmiről fogalmat nem alkothatunk, melynek képzetelemeit érzékeink utján már előre meg nem szereztük. Innen van, hogy ha képzeletünk az égi testekre szerves lényeket helyez, ezeket is csak olyan részekből alkotottaknak tudjuk képzelni, a mely részeket öt érzékünk segítségével már megszereztünk. Hogy az állatok, legalább némelyek bir- nak-e a mieinktől lényegében különböző szervekkel — nem bizonyítható meg; csak annyi áll hogy egyik másiknak épen azon szerve van legtökéletesebben kifejlődve, mely az embernél alanti fokon áll. Igen valószínű, hogy minden szerv egyforma fokú fejlettségre van hivatva s csak a külvilág ráhatása fejleszti ki egyiket jobban mint a másikat; és pedig azért mivel az illető egyed mindig azon szervét használja leggyakrabban, mely a többi közül a legtöbbet vagy mindeniket helyettesítheti. Ilyen szerv az embernél a látás, sok állatnál ellenben a tapintás, hallás vagy szaglás. Ha egy virágot egyszer kellemetlen szagának találtunk elég rá tekinteni, hogy szagló szervünktől távoltartsuk ; nem csoda tehát, ha ezen érzékünk sokkal alantabb fokon marad mint sok állatnál. Fogalmaink legnagyobb része a látás, hallás és tapintás, főkép pedig a két előbbi által szerzett képzetekből alakul. A más kettő (ízlés és szaglás) igen korlátolt érzékek, a mennyiben, csak az iz illetőleg a szag egyszerű képzeteit fogják fel. Ellenben a szem a többi érzék közbejötté nélkül a szin egyszerű képzetén kívül megszerzi az alak összetett képzetét is; és igy a legtöbb fogalom alkatását egymaga eszközli. Semmivel sem jelentéktelenebb a hallás szerve , habár ez csak
