A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Évi Értesítője az 1883-84. tanév végén
13 — Goethéből bizonyára ugyanaz a nagy ember lett volna, ha nem járja vala is rendre a mesteremberek műhelyeit, s ha nem tanul vala is meg többféle mesterséget, mint a kosárfonást, aranymüvességet, a viaszos vászon festést s több effélét: de az el nem vitatható, hogy mindez hatalmasan eló'segitette szellemének kifejlődését, épen úgy mint jó Ízlését és keze- ügyességét is. Goethében kiemeli jeles éhetirója Lewes kielégíthetetlen fogékonyságát, melylyel minden iránt érdeklődött.4*') Igaz, hogy Goethe az alaptehetségeket fokozottabb mértékben hozta magával a világra, de emellett igaz marad, hogy a sok nemű benyomás melyet a gondos- és e mellett szabad fejlést engedő nevelés neki nyújtott, jelesen azon körülmény hogy kézművesek munkáit éber figyelemmel kisérhette, sőt azokban részt is vehetett: fogékonyságát és sokoldalú érdeklődését fokozott mértékben növelhették, azon lélektani alapigazságnál fogva, mely szerint minél több irányú eszmekörből elégítjük ki ösztönszerü vágyainkat annál több irányú hajlamaink is fejlődnek ki. Ezért a mit Rousseau „Emil“-jében a műhelyek látogatására nézve ajánl több figyelmet érdemel mint első tekintetre látszik. A testi ügyességek képzelet és jó ízlés fejlesztésére kiszámíthatatlan haszonnal van összekötve az ilyen helyeken való időzés és ha lehetséges foglalkozás. A fa, vas, bőr és más anyagokból dolgozó műhelyekben a az azokból kapott hulladékok játékszerül felhasználásában többet lát, eszmél, combinál a gyermek, mint néha éveken át folytatott szellemtelen könyvnélkülizés közben. Lehet-e pl. egész a késő növendékkorig kellemesebb és nemesitöbb játékszer, mint az úgynevezett „lomb fűrész "-munkák készítése ! A szép alak iránti érzék, a kiviteli pontosság, csinosság kéziügyesség igazi fejlesztője ez, mely türelemre, óvatosságra s a mi fő a szép kedvelésére és méltatására már korán rá vezeti a növendékeket. Szóval a játék ezer meg ezer útmutatást ad magának a nevelőnek arra, hogy minő irányban vezesse növendéke szellemi és testi fejlesztését. A játékok egy nagy osztályát teszik a társas játékok. A mi áll általában, ugyanaz áll ezekre is. Kiválóan a jellem alapjai lerakására nézve fontosak ezek, mert mint említve volt ezekben nyílik tér a kül és belélet minden mozzanatának nyilvánítására. Ezek nyújtják a nevelőnek az alkalmat a gyermek hajlamai, tehetségei felismerésére, tehát az eszközöket is azok irányitására. Az aesth. nevelésre nagy befolyással lehetnek kivált a mennyiben a mondókák, versikék dalocskák ezekben jönnek elő. A játék önálló tanulmányt és a nevelés részéről nagyobb méltatást kíván mint a minőben általában részesül. Itt azonban bővebben nem szólhatni róla; csak annyit legyen szabad még megjegyezni, hogy a nevelő jelenléte a játékoknál fontosabb, hogy sem őt onnan minden áron el akarnók távolitani, sőt ellenkezőleg. Igaz, hogy a játék akkor nevezhető játéknak ha szabad ; de ez nem zárja ki; hogy a gyermekre ne hassunk aző tudta nélkül is. Épen ez a fő a nevelésben általában, kivált pedig a játékra nézve. Ha a nevelő a játék természeténél fogva abban részt nem vehet sőt ha puszta jelenléte is zavarólag hatna, látatlanul igyekezzék jelen lenni; még pedig *) Lewes : Goethe élete. Ford. Szász K. I. 50.
