A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1882-83. tanév végén
— 17 — onnan egyenesen éjszak felé fordulni. Azonban rövid előnyomulás után, e gondolattal föl kellett hagyni és nagy elővigyázattal kelet, azaz a Nagy-Baranov fok felé haladni. Jul. 20-dikán Billing úszó jéghegyekkel találkozott, és azon hiszemben, hogy a további előnyomulás lehetetlen, visszafordult, daczára hogy az expeditió többi tisztjei határozottan a további előnyomulás mellett nyilatkoztak. Billing véleménye győzött s 26-dikán az expeditió a Kolimához s 6 nappal később már Nisni-Kolimszkba visszaérkezett; tehát oly időben, mikor a sarkoczeán égalji viszonyainak tekintetbe vétele mellett az utazást még csak megkezdeni kellett volna. A következő években Billing még folytatta utazásait, még pedig a Behring szorosból, tehát keletről nyugati irányban, de nem több sikerrel, mint első Ízben. A jelen század első tizedében különösen Hedenström utazásai keltettek nagyobb figyelmet, ki 1808—11-ig főképen a szárazföld s az * Új-Szibiriai szigetek közt elterülő tengert s a szigetek közt elvonuló csatornákat vizsgálta. Sokkal fontosabbak azon expeditiók, melyeket az orosz kormány 1821-ben szervezett s melyeket Férd. Wrangel és P. F. Anjou vezettek. Wrangel feladata abban pontosult össze, hogy vizsgálja meg a Kolimától keletre eső pontokat, határozza meg a Medve szigetek fekvését s lehetőleg kutassa át a Jakan foktól éjszakra eső tengerrészt, melyben a csukcsok tudósításai szerint szárazföldnek kell lenni. Wrangel, feladatát teljesítendő, alkalmasabbnak találta a téli szánutazást, mint a bizonytalan nyári hajózást s azért már febr. 19- dikén elhagyta a Kolimát s a teljesen befagyott tengeren oly gyorsan haladt kelet felé, hogy már márcz. 5-dikén a Szelagszkoj fokig ért 14-dikén pedig visszaérkezett kiinduló pontjára, Nisni Kolimszkba. E szerint Wrangel febr. 19-dikétől márcz. 14-dikéig 1122 versztnyi utat tett, daczára hogy soha sem tévesztette el szeme előtt utazásának főczélját t. i. a partok vizsgálatát. Márcz. 22-dikén már második szánútjára indult, oly czélból, hogy ez alkalommal a Medve szigeteket vizsgálja. Ezen kirándulásról, melyben 1210 versztnyi utat tett, ápr. 28-dikán tért vissza. Ez útban Wrangel a Nagy-Baranov fok délkörében egészen az é. sz. 71° 38‘-ig jutott s többször a legnagyobb veszélyeknek volt kitéve. Több helyen repedések támadtak a jégben, úgy hogy csak áthidaló deszkák segélyével lehetett egyik jégtábláról a másikra átmenni. Többször pedig oly vékony jégréteg fölött haladt, hogy érezhette maga alatt a tenger hullámzó mozgását. 1822 márcz. 10-én Wrangel M a t j u s k i n, Kosmin s egy mat-
