A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1882-83. tanév végén
— 10 — s megszűnt az afrikai út kizárólagossága, minek egész természetesen az volt a következménye, liogy az északnak irányuló keresés rohamosan hanyatlásnak indult. Uj lendületet adtak a kutatásnak az oroszok, kik a 18-ik század folyamában többször megkisérlették, miképpen lehetne az Ob folyóhoz előnyomulni. Az orosz fölfedezők sorát Muravjev és Pavlov nyitották meg, kik 1734-ben Archangelszkből kiindulván, augusztusban átmentek a Jogod szoroson, át a Kara tengeren s ezután a Szamojéd félsziget legéjszakibb pontjáig hatoltak, a honnan azonban a helyett, hogy levitorláztak volna az Ob folyó öblébe, sietve visszatértek, aggódván, hogy visszamenet talán nem találnak jégmentes tengert. A következő évben újra bementek a Jugor szorosba, de a Kara tengerben oly vastag jégtömegekre bukkantak, hogy előlialadásuk csak igen lassan történhetett s a Szamojéd félszigetet csak szept. 4-én érhették el, minélfogva tovább előremenniök lehetetlen volt. Sokkal szerencsésebb volt Mali gin, ámbár útja nagyon hosszú időt, t. i. négy évet vett igénybe. Az első évben 1736-ban csak a Jugor szoroson tudott átmenni s hajója a Kara folyó torkolatától valamivel nyugatra befagyott, úgy, hogy Maliginnak ott telelnie kellett. Következő évben folytatta útját, aug. 4-én elérte a Szamojéd félsziget legéjszakibb pontját és szept. 11-én beevezett az Ob tölcséröblébe. E szerint Maligin volt az első európai, ki hajón elérte az Ob folyót, annyi expeditiónak sovárogva keresett czélpontját. Maligin maga szárazföldi úton tért vissza Sz. Pétcrvárába, hajóit pedig Szkuratov alkapitányra bízta, ki az Ob öblében kitelelvén, 1738-ban hazafelé indult. Maliginnak a Szamojéd félsziget körülhajózására 50 napra volt szüksége, Szkuratovnak pedig 60 napra, rígy, hogy a rövid nyáron csak a Kara folyóig tudott jutni s ott szept. közepén befagyott és csak 1739-ben, tehát csak negyedik nyáron érhette el az expeditiónak kiinduló pontját, Archangelszk városát. Az 1760-ban kiküldött expeditiónak, melyet L o s k i n vezetett, nem volt főczélja elérni az Ob folyót, hanem inkább behatóan megvizsgálni Novaja Szemlya partjait. Ez okból Loskin átment a Kara szoroson s éjszak felé vitorlázván, követte Novaja Szemlya keleti partvonalát, kétszer telelt a szigeteken s a harmadik évben befejezte körülhajózásukat. Őt követte Rosmislov, ki 1768-ban kezdvén utazását, a Matocskin-Sarrban telelt s onnan a Kara tengerbe evezett, de már aug. 3-dikán annyi jéggel találkozott, hogy nem merészelt kis hajójával tovább haladni s eredménytelenül visszatért.
