A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1880-81. tanév végén
41 de nem az erősebb befúvás által a sípokban ébresztett magasabb és magasabb felzöngék. Ugyanis a köbös sípban erősebb befúvás által felzöngét előállítani egyáltalán még nem sikerült eddig senkinek, elméletem alapján pedig nem is sikerülhet soha, bármily erős légáramot is juttasson valaki a síp ajkai közé; a mely sípban pedig még valóban előállíthatunk felzöngéket, ott határozottan a felzöngék mind harmonikusok az alapzöngéhez; mert ha pl. egy terjedelmesebb sípot, mely igen erős befúvás mellett még a duodecimet is szolgáltathatja és egy igen vékony de ugyanoly alaphangú sípot a legközelebbi felzöngére, tehát ez esetben a duodecimre megszólaltatjuk, oly egybevágónak fogjuk találni e két felzöngét, hogy még lebegéseket sem észlelhetünk ily esetben. * * * Ezzel bevégzem értekezésemet. Ezen tárgyról ugyan még sok mondani valóm volna, de nem akarok szives türelmökkel visszaélni. Igyekeztem nézetem legfőbb alapelveit valamint azok alkalmazását az ajak- és nyelvsípok legnevezetesebb jelenségeinek kimagyarázására lehető világosan és meg- győzőleg kimagyarázni. Sikerült-e törekvésem ? önök ítélik meg. Azt azonban talán remélhetem, hogy szerény értekezésemmel felköltöttem e nevezetes s érdekes tárgyra a szakférfiak figyelmét s hiszem, hogy a helyes irányt iá megadtam, melyben a további kutatásokat eszközölve, kimerítő s teljesen biztos magyarázatát adhatjuk az összes sípok összes hangtüneményeinek. Disehka Győző a természettan r. tanára.
