A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1878-79. tanév végén
8 szintén a papnövelde és a szerzetesi házak azzal is nagy jótéteményt gyakorolnak, hogy több szegény tanulónak ingyen adnak élelmezést. Hálás köszönetét mondunk a pécsi kölcsönös segélyzö egylet t. választmányának, mely ez évben is 50 frtot ajándékozott a szegény tanulók segélyezésére szolgáló iskolai alapunk javára, úgyszintén a pécsi takarék- pénztár t. igazgatóságának, mely ugyan azon czélra szinte 50 frtot ajándékozott, és mely azonfölül az idén Í3, mint már több éven át, szorgalmas és jó viseletű tanulóink számára értékes jutalomdijakat (8 db 10 frankos aranyat és 4 db 2 frtos ezüstpénzeket) küldeni sziveskedett. — Köszönetét mondunk tek. özv. Sey Lászlóné asszonyságnak is, ki ifjúsági könyvtárunknak egy igen értékes természettani munkát volt szives ajándékozni. Fogadják a nemeslelkü jótevők mindezekért ismételten kifejezett hálánkat és köszönetünket! Az intézet kebelében fenálló „E ö t v ö s e g y 1 e L“ czimü ifjúsági irodalmi önképzőkör az idén is megalakult. — Tömegesen használták ifjaink az ez évben is szépen szaporodott ifjúsági könyvtárt; számosán olvasták Kölcsey Vörösmarty és Kisfaludy classikai müveit, valamint többen tudományos tartalmú könyveket. Különös nagy gyarapodást mutat fel az iskolai „Segélyz ö egylet“, melynek alaptőkéje ez évben közel megkétszereződött. Ezért a t. ez közönségen kívül, melynek áldozatkészségének köszönhetjük az egész alapot, az egylet buzgó felügyelőjét, Kosztka György tanár urat illeti meg a főérdem, ki lankadatlan buzgalommal és önfeláldozó munkássággal mindent elkövetett, hogy az egyletet felvirágoztassa. — Kedves kötelességemet teljesítem, midőn neki ezért e helyen is őszinte köszönetét mondok. Az iskolai takarékpénztár zajtalanul folytatta ez idén is működését. — Jól esik constatálhatnom, hogy mindinkább meghozza áldásos gyümölcseit. — Mint az alább közölt számszerinti kimutatásból is kiderül, az idén már jelentékeny összegeket vettek ki többen, a kik 5 év óta azon czélból gyűjtögették apródonként krajezárjaikat, hogy az érettségi vizsgálat letevése után tanulmányaik folytatására Budapestre mehessenek, és kik czéljukat az iskolai takarékpénztár segítségével el is érték. — Egy másik igen örvendetes mozzanatképen megemlítem azt is, hogy a szegedi catastrofa után, midőn ifja- inkat az árvízkárosultak segélyezésére felszólítottam, többen a saját megtakarított filléreiket szánták e czélra, névszerint 16 fiú vett ekkor ki 17 frt 91 krt az iskolai takarékpénztárból és ajándékozta a Szegedieknek. — Hogy mily nagy erkölcsi értéke van az ilyen ajándéknak, azt minden tanférfiu fogja tudni. Hogy a helybeli takarékpénztár azon intézkedése, melyszerint folyó évi julius 1-től kezdve a kamatlábat betéteknél 6-°/0röl kivétel nélkül 5%-re szállította le, s igy természetesen az iskolai takarékpénztári betételekre is, nem fog-e az utóbbira lankasztólag hatni, nem tudom, de reméltem, hogy nem, miután a gyűjtő gyermeknél maga a gyűjtés és megtakarítás, nem pedig a kamat szokott lenni a födolog. Az iijuság egészségi állapota általában véve igen kielégítő volt, s jár-
