A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1878-79. tanév végén

6

17-én tartott ülésében megállapított szabályzatot a hadköteles állami és megyei tisztviselők és szolgák személyi és szolgálati viszonyainak szabályozása tárgyában mozgósítás alkalmából.

e) az 1879. márczius 26-án 8457. sz. a. kelt ministeri rendelettel a szegedi katastrofa következtében a főigazgatóság ideiglenes székhelyéül Szabadka szabad királyi város jelöltetett ki.

f) Az 1879. évi máj. 8-án, 6032 sz. a. kelt miniszteri rendelet szerint a reáltanodái érettségi vizsgálatokon ezentúl a rokonszakok csoportosítva teendők, együttesen vizsgálat tárgyává, úgy, hogy az egyik tárgy kérdéseiből kiindulva, a vele egybefoglalt többi szakok rokonnemü anyagában kapcsolatosan történjék a vizsgálat. Ily csoportok a következők: 1) A nyelvek és történelem, 2) Földrajz, természetrajz és vegytan. 3) Természettan és mennyiségtan. — Ugyanazon rendelet következtében jövőre a bölcsészeti elötan, ábrázoló mértan és szabadkézi rajz tanév végi érdem jegyei az érettségi bizonyítványba is felveendők, továbbá az érettségi vizsgálat ezentúl bukás esetében, csak kétszer kísérelhető meg, s a másodízben megbukott tanuló a további ismétlésre a főigazgatóságnál benyújtott folyamodvány alapján csak a Minisztériumtól nyerhet engedélyt.

Az országos csapás, mely édes hazánkat ez évben az által érte, hogy a legnagyobb magyar város — Szeged — a féktelen vizár áldozatává esett, a mi kebleinkben is fájó érzelmeket s meleg részvétet költött: ifjúságunk s a tanári kar készséggel járult áldozatfilléreivel az ínség enyhítésére; azonban intézetünket, szellemi tekintetben, közelebröl is érintette e csapás, mert általa fosztattunk meg a szerencsétől hogy szeretve tisztelt főigazgatónkat ngos Mészáros Nándor kir. Tanácsos és Szeged-tankerületi Főigazgató urat, a szokott iskolai látogatáson tisztelhessük, ki ugyan is a pusztulás előtt Szegeden lakván, az idén csak a f. hó 17-én tartott érettségi vizsgálatok megtartására jelenhetett meg körünkben.

Ha őszinte részt vettünk a magyar nemzetet értt szerencsétlenség fölötti közfájdalomban: részesei voltunk másfelöl ama nagy, a lelkesedés magas fokáig emelkedett örömnek is, melyet az egész birodalom népeiben, de különösen a felséges trón iránti törhetlen hűsége által történeti nevezetességre emelkedett magyar nemzet szivében felséges Urunk, apostoli királyunk és legdicsöbb, legszeretettebb királyasszonyunk egybekelésének 25 öd éves emlékünnepe keltett. Ifjúságunkkal együtt testületileg megjelentünk ápril 24-én a székesegyházban, hol ünnepélyes „Te Deum laudamus“ tartatott.. Ezt megelőzőleg ápril 23-án intézetünk belkörében tartottunk ifjúságunkkal ez alkalomból egy szerény iskolai ünnepélyt is, mely Kölcsey hymnusának elzen- gésével vette kezdetét, ezután az igazgató intézett az ifjakhoz az ünnepély fontosságáról megnyitó beszédet, mire Csorbíts László V. osztályú tanuló Vörösmarty M. „Királyhymnusát,“ és Barta Zoltán VII. oszt. tanuló a Szózatot szavalták el, végül Bokor Ferencz a magyar nyelv és irodalom tanára