A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1878-79. tanév végén
13 Tankönyv: Ihász Gábor „Magyar nyelvtana“ az algymnasium használatára. 18-ik kiadás. Budapes. Lampel. 1875 és Dr. Kármán Mór „Magyar olvasókönyve“ 2. ré3z. Budapest. Eggenberger. 1875. 3. A német nyelvből. Hetenkint 3 óra. A főnév és annak ragozása (erős gyenge), a többesszám képzése, a tulajdonnevek ejtegetése, a melléknév és fokozása, a melléknevek erős, gyenge és vegyes ejtegetése, a számnév és nemei, a névmások és ejtegetéseik, az ige neme, módja, ideje, száma és személyei, az erős gyenge és vegyes igeragozás, a segédigék hajlitása, a határozók és nemei, az elöljárók, kötszók és indulatszók; a fő és böyitett mondat, egyszerű, összetett és összevont mondat, mondatröviditések. Mint olvasmányok tárgyaltattak: Croesus König von Lydien, Kyros König der Perser, Cambyses der Sohn des Kyros, Dareios des Hystaspes Sohn. Tankönyv: Felsmann „Német grammatika“ II. kiadás. Budapest. Lauffer. 1877 és Dr. Heinrich „Német olvasókönyve“ II. rész. Budapest. Eggenberger 1875. 4. A franczia nyelvből. Hetenkint 3 óra. — A hangtanról. — Az egyszerű mondatról. — Az igehajlitásról állító és tagadó alakban. — A négy rendes igealak és a segédigék jelentömódja valamennyi idejének ragozásáról. — A kapcsolatos, majd a főnévi személyes névmásokról. — A nemszócskákról. — A melléknévről. — A számnévről. — A név ejtegetéséről. — A többes számról. — A nőnem képzéséről. — A melléknév fokozásáról. — A mutató-, birtokos-, kérdő-, vonatkozó- és határozatlan névmásokról. — Némely viszonyszók használatáról. — A le, la, les ailitmányos használatáról az étre segédigével. — Az írásbeli dolgozatok tárgyát a tankönyvben előforduló gyakorlatok — fordítások magyarból francziára és viszont szolgáltatták. Olvasmány: Le Grillon, Flóriántól. Tankönyv: Mager-Hofer nyelvtana. I. rész. Budapest. 5. A földrajzból. Hetenkint 2 óra. Európa oro- és hydrographiája, meterologia; az örökös v. oszták tartományok politikai felosztása; a német birodalom királyságai, nagyherszegségei, herczegségei, fejedelemségei és a szabadvárosok ; Helvétia, Nagy-Británia, Franczia-, Orosz- és Svédország. Tankönyv: Dr. Cherven Flóris „Földirati tankönyve“ Haucke- Környei nyomán I. kötet. Bndapest. Lampel. 1871. 6. A természetrajzból. Hetenkint 2 óra. Az állattanból: a fecske, búbos banka, fülemüle, csóka, fürge gyik, sikló, közönséges teknősbéka, kecskebéka, foltos tűzöl, ponty, sügér, kecsege, bábrabló ékény, cserebogár, széleit merüly, temető dögész, körisbogár, betűző szú, alma hópaizs, pézsma czinczér, katiczabogár, galagonya özöndék, selymér, halálfejü pille, alma tokász, mézelő méh, vörös hangya, rózsa guboncz, rózsa levelész, ollós rinya, keresztes pók, földi giliszta, éti biga, festő gyöngyike, tüskebörűek, bomlaszok, polypok, ázalagok és gyöklábuak. A növénytanból: a vetési mustár, paréj libatopp, réti lóhere, csengő linka, burgonya csucsor, zab, közönséges mályva, édesgyökerü páfrány, mezei zsurló, kapcsos korpafü, mohok zúzmók moszatok és gombák.
