A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1876-77. tanév végén
A) Nevelésügyi és tudományos rész - I. Bokor Ferencz: Család és iskola
4 Kétségbe vonhatlan tény mindezek daczára az is, bogy a régi klassi- kus irodalmától le egész a legújabb korig, minden müveit nemzet irodalmában s igy saját nemzeti irodalmunk műkincsei közt is számos nagybecsű nevelészeti tudományos mű található, hogy ne is emlitsem a napi sajtót, melynek szapora terményeiből nemcsak a tulajdonképeni nevelés-oktatásügyi szakközlönyök, hanem még a politikai- és szépirodalmiak is áradoznak jó, nem épen jó, sőt néha egészen rósz nevelészeti czikkekben. De ha komoly figyelembe veszszük egyrészt, hogy mily fonák nézetek uralkodnak — kevés kivétellel — még napjainkban is a jó nevelés két főtenye- zője — a tanulók szülői és a tanítók közti viszonyról- épen a legilletékesebb szülői körökben; ha figyelembe vesszük másrészt, hogy a társadalom különböző rétekeiben élő, a hivatás különböző föladataival foglalkozó szülők: hivatalnokok, iparosok, őstermelők stb. e hivatásszerű teendőikkel is sokkal inkább elfoglalvák s igen sokan anyagi helyzetők által is sokkal inkább korlatozvák, semhogy akár a tudományos neveléstani munkák, a nevelés-oktatásügyi szakközlönyök megszerzésére pénzök, akár olvasására, tanulmányozásáraidejök volna: épen nem fölöslegesnek, sőt ellenkezőleg nagyon idő- és helyszerintinek fog bizonyulni felvett tételemnek e helyütt való tárgyalása. Hiszen intézetünkben e most lefolyt tanév alatt 30G tanuló végzett be osztályonkint egyegy tanfolyamot, ezek mindegyike haza viszi magával e füzetkét, — tanintézetünk értesitvényét; — ha a szülők-, gyámok-, gondnokok- vagy a növendékek bármi néven nevezendő rokonai- és barátainak csak 10 °/o‘tje nem elégszenek meg azzal, hogy efüzetkében az őket érdeklő ifjak tanjegyeit megnézik, hanem elolvasásra, figyelmes észlelésre méltatják a kiválóan nekik szánt egyéb közleményeket, s köztök jelen igénytelen értekezésemet is: úgy hiszem, reá fordított időm nem lesz egészen elvesztett idő, reá fordított fáradságom nem lesz minden siker, minden haszon nélkül való fáradság. — Épen azért, mivel használni és nem kitűnni akarok; gyümölcs, és nem babér után vágyódom; ne várja tőlem a szives olvasó, hogy holmi tudományos, nevelészeti alapelvek bölcselmi fejteketésébe bocsátkozzam; ezek helyett az életben, olvasás-, tanulmányozás- és a tanári pályán töltött hosszú évek során át, tapasztalás utján szerzett, a tételemre vonatkozó nézeteimet fogom röviden, czikornya nélkül, de igaz magyar őszinteséggel előadni, tartózkodás nélkül kimondva, mit helyesnek, jónak; megróva, mit viszásnak, helytelennek, rosznak tartok; nem törődve még azzal sem, ha ittott a modern közvéleménynek netán eltérő nézeteivel jőnék összeütközésbe. A nevelés első tényezői a természet törvényei szerint a szülők. A perzsáknál a gyermeknek 7-dik évéig elkövetett minden vétségét a szülőknek számítják be, azontúl pedig a 15-dik évig az ifjú növendékek által elkövetett vétségek feleért tartoznak felelni a szülők. A görögöknél a nevelés a szülői házra, a nyilvános életre volt bízva, Állíttatott ugyan a gyermek mellé egy rabszolga — a paedagogus — s oly
