A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1876-77. tanév végén

B) Tanodat értesítő - II. A bevégzett tananyag

— 61

osztása; a német birodalom királyságai, nagyherczegségei, herezegségei, fejedelemségei és a szabadvárosok; Helvétia, Nagy-Britania.

Tankönyv: Dr. Cherven Flóris „Földirati tankönyve“ Haucke-Környei nyomán I. kötet. Budapest. Lampel. 1871.

6. A természetrajzból. Hetenként 2 óra. Az állattanból: a fecske, búbos banka, fülemüle, csóka, fürge gyik, sikló, közönséges teknösbéka, kecskebéka, foltos tűzöl, ponty, sügér, kecsege, bábrabló ékény, cserebogár, széleit merüly, temető dögész, körisbogár, betűző szú, alma hópaizs, pézsma czin- czér, katiczabogár, galagonya özöndék, selymér, halálfejü pille, alma tokász, mézelő méh, vörös hangya, rózsa guboncz, dongó légy, gyűrűs szúnyog, bolha, hangyales, lapos szitakötő, mezei tücsök, rózsa levelész, ollós rinya, keresztes pók, földi gilaszta, éti biga, festő gyöngyike, tüskebőrüek, bomlaszok, polypok, ázalagok és gyöklábuak. A növénytanból: a vetési mustár, paréj libatopp, réti lóhere, csengő linka, burgonya csucsor, zab, közönséges mályva, nagy csa- lány, mezei gerely, tejoltó galaj, piros gyűszűvirág, murok, búza virág, édes- gyökerű páfrágy, mezei zsurló, kapcsos korpafü, mohok, zuzmók, moszatok, és gombák.

Tankönyv: Kriesch János „Természetrajz elemei“, 6. kiadás Budapest. Nagel. 1876.

7. A számtanból. Hetenként 3 óra. Szorzási előnyök, rövidített szorzás és osztás, arányok, arányiatok, hármasszabályi feladatok megoldása kettőstétel, vonalmód és arányiatok által; kamatszámítás 100-tól, 100-ra és 100-ból; Tara, sopratara, netto, nettissimo, skontó, rabat, alkusz- bizomány- biztositásidij és agio számítás kettőstétel, vonalmód és aránylat utján.

Tankönyv: Dr. Császár „Számtana“ II. rész Budapest. 1875.

8. A mértani rajzból. Hetenként 3 óra. Az egyenes vonalú síkidomok területének kiszámítása, a kör kerülete és területe, a kerülék területe; vonalok és sikok térbeli és viszonylagos helyzete; testszögletek ; a hasáb, gúla, henger, kúp és szabályos testek ismertetése; lapjaik, éleik, és csúcsaik összeszámlá- lása és különböző helyzeteiknek leírása a tájékozási fogalmak segélyével. A kristálytan kiválóbb alakjai; a testek felületének és köbtartalmuknak kiszámi- tása; a testek hálózata; sik ábrák szabadkézi távlati rajzolása huzal minták után; testeknek faminták után való szabadkézi távlati rajzolása és barna festékkel való árnyékolása.

Tankönyv: Dr. Szabóky Adolf „Mértan elemei“ Mocnik. 15. bővített kiadása után a méterrendszer szerint átdolgozva. 3-ik magyar kiadás. Budapest, Lampel 1873.

9. A szabadkézi rajzból. Hetenként 2 óra. Diszitmények a tábláni elö- rajzolás és a „Szemlér“-féle rajzlapok után.