A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1876-77. tanév végén

B) Tanodat értesítő - II. A bevégzett tananyag

— 59

3. A német nyelvből hetenként 4 óra. A hettitán, a szótagok és ezeknek elválasztása, a kétféle nemszócska és ezeknek használata, a tárgynevek nyelvtani neme és hajlitása, a tulajdonnevek hajlitása, a tulajdonságnevek fokozása és háromféle hajlitása, a sarkalatos számnevek, továbbá a rend- és határozatlan számnevek, a személyes, birtokos, mutató, határozó, kérdő és visszaható névmások, az igék neme, módja, ideje és hajlitása.

Tankönyv: Töpler Teophil Eduárd „Német nyelvtana“ a gymnasiumi és reáltanodái alsóbb osztályok számára. 5. kiadás, Budapest. Heckenast. 1875.

4. A földrajzból hetenként 2 óra. A magyar királyság; névszerint: Magyarország Erdélylyel, Horvát-Slavonország és Dalmátia a törvényesen meg- állapitott beosztás szerint. A balkáni félszigeten: Török császárság, közvetlen és hühér tartományaival; Görög királyság. Elő Ázsia török tartományai. Afrika északi partvidéke: Egyptom, Tunis, Tripolis, Algier és Marokko. A pyrenei félszigeten : Spanyolország és Portugália. Az apennini félszigeten: az egyesitett Olaszország.

Tankönyv: Dr. Cherven Flóris „Földirati tankönyve“ Haucke-Környei nyomán, I. kötet. Budapest. Lampel R. 1871.

5. A természetrajzból hetenként 3 óra. A kutya, macska, menyétke, medve, ló, tulok, juh, őz, teve, disznó, háziegér, közönséges denevér, vakond, kenguruh, lajhár, chimpanse, rozmár, czet és rokonai, ember, tyuk, galamb, lúd, veréb, fehér gólya, harkály, héja, láng bagoly, strutz és rokonaik. A növénytanból : A kikeleti hóvirág, illatos ibolya, orvosi kankalin, leány kökörcsin, kökény szilva, nőszirom, kecske fűz, orgonafa, hódos tátkanaf, erdei fenyő, széleslevelii kosbor, tölgyfa, cinadonia gödire, cser galagonya, vadgesztenyefa, mocsári nefelejts, sóska, csipke rózsa, bodzafa, muhar, sás és rokonaik.

Tankönyv: Kriesch János „Természetrajz elemei“ 6. kiadás, Budapest. Nagel. 1876.

6. A számtanból hetenként 4 óra. A négy alapművelet szóval és írásban, alkalmazva megnevezett számokra; közönséges és tizedes törtszámok, ezekkel a négy alapművelet; közönséges törtszámoknak átváltoztatása tizedes törtszámokra és viszont; váltás, összevonás, méter mérték és időszámítás.

Tankönyv: Dr. Császár „Számtana.“ Első rész, Budapest. 1875.

7. A mértani rajzból hetenként 4 óra. Sik alaktan, gyakorlati és rajzi mérések alapján; a hossz- és szögmérő ismertetése és alkalmazása; a négy alapművelet hosszakra és szögekre alkalmazva; merőleges és egyenközü vonalok rajzolása; a körvonal; az egybevágóság és hasonlóság rajzi utón való megmagyarázása ; a területmérték ismertetése; a sikábrák területének kiszámítása; egyszerű mértani díszítmények szabadkézzel való rajzolása.

Tankönyv: Dr. Szabóky Adolf „Mértan elemei“ Mocnik 15. bővített kiadása után méterrendszer szerint átdolgozva. 3. magyar kiadás. Budapest. Lampel R. 1873.